Bár a feltételek adva vannak ahhoz, hogy minden kapcsolat a gazdaságban és a kereskedelemben is olyan jó legyen, mint a kultúrában, ezek volumene és a minősége sem kielégítő – mondta Orbán Viktor kormányfő a finn miniszterelnökkel tartott megbeszélés után. Hozzátette: keresik a lehetőségét, hogy a kétoldalú kapcsolatok arányát és az összetételét is javítsák.
A miniszterelnök közölte, hogy az energiarendszerek kérdéséről hosszan beszéltek finn kollégájával. Kiderült, hogy Finnország ugyanazt gondolja saját országa jövőjéről, mint Magyarország, vagyis hogy az atomenergiára és megújuló energiára kell építeni.
Orbán Viktor azt mondta, hogy a tárgyaláson az Európai Unióról is beszéltek. Az uniós intézményeknek erősebben és többet kell öszpontosítaniuk arra, amiben egyetértünk, és kevésbé arra, amiben nézetkülönbségek vannak. Reméli, hogy a hivatalba lépő új intézményvezetők sikersebb öt évet vezényelnek le, és a konfliktusok számát sikerül csökkenteni.
A kormányfő bízik abban, hogy
mélyebb kapcsolat lesz a következő években a finnekkel.
Antti Rinne finn miniszterelnök a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy sok közös van a két ország között a kereskedelem, a turizmus, a gazdaság területén. Más európai szervekkel kell egy jobb európát építeni – tette hozzá.
Megjegyezte azt is, hogy jó hangulatban teltek a megbeszélések Orbán Viktorral. Rinne szerint sok szinten van együttműködés a két ország között.
A finn elnökség külön téma volt az egyeztetésen, a témák között szerepelt az EU bővítése, a Brexit és a költségvetés is. Úgy vélte, az uniós pénzek felhasználásánál feltételként kell figyelembe venni a klímaváltozás elleni intézkedéseket és a jogállamiság elvének betartását is.
A bővítésben is a jogállamiság elvének betartása a legfontosabb
- tette hozzá.
Az EU bővítését illetően kifejtette: szeretnék, ha az októberi EU-csúcson dönthetnének a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Albániával és Észak-Macedóniával. Meggyőző perspektívát kell nyújtani a nyugat-balkáni országoknak, ha a reformok a szükséges mértékben előrehaladnak, és a jogállamiság e tekintetben is fontos feltétel - közölte.
A finn miniszterelnök a Brexitről elmondta: az unió tagállamai között nagy az egyetértés a kérdésben. Remélhetőleg Nagy-Britannia kilépése megegyezéssel történik, de már nincs sok idő a tárgyalásokra - vélekedett.
A jogállamiságról megkérdezték a magyar kormányfőt is, aki azt mondta: ma is van egy mechanizmus, hogy a bizottság nem folyósítja a támogatást, ha az ország nem tud jól gazdálkodni a pénzzel. Kiemelte: most nem létezik leírt javaslatként, csak egy politikai szlogen.
Ezt nem tartjuk szükségesnek, de minden javaslatot megfontolunk, ha kiérleltek
– tette hozzá.
A jogállamiság Magyarországon nem jogi, hanem becsületbeli kérdés - jelentette ki Orbán Viktor.
"Amikor kérdőre vonnak bennünket vagy megkérdőjelezik a magyar jogállamiságot, akkor belelépnek a becsületünkbe, és javaslom, ezt jól fontolják meg" - mondta a kormányfő, hangsúlyozva: a nemzetközi kapcsolatok nem arra épülnek, hogy egyik ország sértegetheti a másikat, hanem a kölcsönös tiszteletre.
"Nem javaslom, hogy odajussunk Európában, hogy egyik miniszterelnök vagy bármely tisztségviselője az uniónak egy másik országba ellátogat, hogy megmossa a fejét jogállamiságügyben, mert akkor sok minden lesz, de európai egység nem" - fogalmazott Orbán Viktor.
Új jelölt
Orbán Viktor kérdésre válaszolva megerősítette, hogy Várhelyi Olivért jelölte uniós biztosnak az elutasított Trócsányi László helyett. Telefonon beszélt Ursula von der Leyennel, akinek elmondta, hogy különleges helyzetben van, ugyanis Trócsányi vezette a Fidesz EP-listáját, amely 53 százalékot kapott és nem hiszi, hogy más jelölt kapott volna ekkora támogatást a saját országában. Ezzel együtt nem utasította el a leendő bizottsági elnök kérését, de
abba nem mehet bele, hogy az EP válogasson a magyar jelöltek között a magyar nép helyet
Így technokratát tud jelölni, aki nem politikai kinevezett, ezért esett a választás Várhelyi Olivérre. A portfolióban nem volt változás, vagyis a szomszédságpolitika és a bővítés marad.
Málta
Kérdésre válaszolva Antti Rinne kitért rá: Máltán négy ország célként tűzte ki, hogy időleges megállapodásra jussanak azoknak a bevándorlóknak az elosztásáról, akik a Földközi-tengeren át érkeznek. Az EU soros elnökeként figyelemmel kísérik ezt a folyamatot - közölte.
Ugyancsak kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy az uniótól érkező erőforrások felhasználását illetően nagyon jól működő ellenőrző rendszerek vannak, és ha nem az előírásoknak megfelelően használják fel azokat, akkor szankcióknak kell következniük.
