Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Feliratok a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egynapos sztrájkja alatt a XV. kerületi polgármesteri hivatal ajtaján 2019. március 14-én.
Nyitókép: Máthé Zoltán

Közszolgálati sztrájk jön októberben

A kormány nem tartotta be ígéreteit, becsapta a szociális ágazatban dolgozókat, ezért a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD) október 10-én folytatja a márciusban felfüggesztett országos sztrájkot - közölték a szakszervezetek.

A közlemény szerint március 13-án a kormány azt ígérte a szakszervezeteknek, hogy kidolgoz egy bérfelzárkóztatási programot és megteremti a jogalapját a szociális ágazatban dolgozók kollektív szerződésének.

Hozzátették, a kormány nevében tárgyalók az ígéretek teljesítéséhez határidőket is szabtak: április 30-át és június 30-át.

A szakszervezetek szerint a kormány egyik határidőt és egyik ígéretét sem tartotta be, ezért döntöttek úgy, hogy a márciusban felfüggesztett sztrájkot megtartják.

A közleményben kitérnek arra, hogy a szakszervezetek a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól kérték az elégséges szolgáltatások megállapítását.

A sztrájkot szervezők igazodnak a bírósági döntéshez, így alternatív időpontként jelölték meg november 13-t, a szociális munka napja utáni napot. De figyelembe veszik az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság többi szakszervezetének esetleges más időpontját is.

Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a március 14-i sztrájk után elmondta: országszerte 7500-an, zömmel önkormányzati dolgozók vettek részt az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatás kormánytisztviselői körében meghirdetett sztrájkban. Hollik István kormányszóvivő akkor azt mondta, egyértelműen kimondható, hogy teljes kudarc volt a közszolgálati sztrájk, amelyet ellenzéki politikai akciónak nevezett.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×