A betegbiztonság nagyon sok paraméterből áll. Különbözik a nagy centrumok, az alapellátás, de az országok között is - mondta a betegbiztonság világnapja alkalmából tartott keddi konferencián Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, elismerve, nem kívánt hibák vannak a legmagasabb ellátási szinten is.

Emlékeztetett rá, sok más szakmával ellentétben egy kis hiba is akár végzetes lehet az egészségügyben, hozzátéve, a betegbiztonság "népegészségügyi probléma".

"Mit tehetünk? A betegutakat optimalizálni kell. Ha nem így teszünk, már ez önmagában sérülést okozhat. Itt van a humánerőforrás-krízis, ami hibára kényszeríti az elfáradt dolgozókat akaratukon kívül. Ennek megoldása felelősség" - hívta fel a figyelmet. Hozzátette:

nagy volumenű centrumokban kisebb a beavatkozások kockázata.

Úgy látja, olyan gyorsan fejlődik az orvostudomány, hogy az orvostanhallgatók számára is ugrásszerűen nő a tananyag ("kétévenként megduplázódik, hat év alatt nyolcszorosára emelkedik"), annak minden előnyével és hátrányával.

Nem kívánt események

Az ellátás következményeként kialakult események - egészségkárosodás vagy életminőség-romlás - szerepelnek a tíz vezető halálok között - ezt már Lám Judit, a SOTE-n működő egészségügyimenedzser-központ igazgatóhelyettese mondta el a konferencián.

"A nem kívánt események a magasabb jövedelmi helyzetű országokban a kórházakban minden tizedik beteget elérnek, ők valamilyen károsodást szenvednek" - ismertette.

Ezen esetek jó része, fele-kétharmada megelőzhető lenne, az adott eljárások, módszerek ismertek

- fűzte hozzá Belicza Éva, a központ betegbiztonsági tanszéki csoportjának vezetője.

Lám Judit szerint

az alapellátásban a sérültségi arány még magasabb, 40 százalék, de a megelőzhetőségi arány is (80 százalék), amivel felesleges kiadásoktól menthetnék meg magukat az intézmények.

Ezek a problémák a szakember szerint a diagnózisból, a nem megfelelő gyógyszerrendelésből és a nem megfelelő gyógyszeralkalmazásból származnak.

Csupán azzal, hogy a betegbiztonsági intézkedésekbe a betegeket is bevonják, a bajok összességében 15 százalékban lennének megelőzhetők.

Belicza Éva szerint ezek a problémák összegszerűen is mérhető károkat okoznak az intézmények számára: a legújabb kutatások szerint az OECD államokban a kórházi költségvetés 15 százalékát jelentik a nem kívánatos eseményekhez kötődő plusz kiadások.

Az intézményrendszerről

A sok probléma ellenére nemzetközi összehasonlításban Magyarországon rendben van az egészségügyi ellátás - mondta a Magyar Kórházszövetség elnöke egy, a betegbiztonságról tartott konferencián.

Bár az országban több helyen vannak új vagy felújított kórházak, Budapesten nagyon rossz a helyzet Ficzere Andrea szerint. Példaként a klimatizáltság hiányát és az öreg eszközparkot említette. Kiemelte még, hogy a "közbeszerzéseknél vannak bizonyos diktátumok, amelyek mentén bizonyos dolgokat nekünk be kell szerezni, ám ezek nem biztos, hogy a legjobb minőségű, vagy nem mindig a legolcsóbb megoldást jelenti".

Arról is beszélt, hogy a beszerzések egy része kényszerből olcsó, d ehosszútávon drága megoldás. "Arról sem kell ugye beszélnem, hogy az egyszer használatos eszközöket hányszor szoktuk újra sterilizálni, és hogy ez milyen betegbiztonsági kockázatot jelent. Persze, mindenki használna minden alkalommal új eszközt, ha lenne rá pénze, ha megfelelő lenne a finanszírozás."