eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2019. szeptember 18-án. A kormány klímaügyi vállalásaival kapcsolatban ellenzéki kezdeményezésre összehívott ülés határozatképtelen volt.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Határozatképtelen volt a rendkívüli parlamenti ülés

Határozatképtelen volt az Országgyűlés szerdai rendkívüli ülése, amelyet az ellenzék azért kezdeményezett, hogy a parlament tájékoztatást kapjon a kormánytól Magyarország klímaügyi vállalásairól. A kormány, valamint a Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a tanácskozáson. Az ellenzékiek napirend előtt arról beszéltek, hogy az októberi önkormányzati választás után az ellenzéki vezetésű települések saját hatáskörben is tehetnek a klímaváltozás ellen.

Az ellenzékiek napirend előtt arról beszéltek, hogy az októberi önkormányzati választás után az ellenzéki vezetésű települések saját hatáskörben is tehetnek a klímaváltozás ellen.

Jakab Péter (Jobbik) szerint a Fidesz még a klímaváltozás kérdésében is hazudik, ugyanis

2050-ben nem az lesz a kérdés, mekkora a rezsiszámla, hanem az, hogy túléljük-e a klímaváltozást.

Azt mondta, a rezsicsökkentést az veszélyezteti, amikor a fideszes politikusok bevásárolják magukat az energiaszektorba, vagy az, hogy a Fidesz a világpiaci árnál 40 százalékkal drágábban adja a gázt a lakosságnak.

Közölte, a fideszes polgármesterek ahelyett, hogy kikövetelnék minden településen élőnek az igazságos rezsicsökkentést, a kilencezer forintos rezsiutalvánnyal kampányolnak, és csak Orbán Viktornak akarnak megfelelni. Hozzátette: az ellenzéki jelöltek a lakosság bizalmából lesznek polgármesterek, az ő érdekeiket képviselik, ezért lesznek sikeresebbek is.

Hiányolta a kormányt, a Fideszt és "a nemzet bozótharcosát", Kósa Lajost (Fidesz), aki - mondta - a lángoló őserdőt bozóttűznek titulálta. "Kósa Lajos fejében nemhogy a bozót, hanem az értelem szikrája sem lángol" - fogalmazott.

Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta, a kormánypártok szerint nincs klímaváltozás, de ha mégis létezik, akkor biztos "valamiféle liberálszocialista, kommunista, biciklista, Soros-ügynök, migráns" találmány. Ez a hozzáállás az Orbán-közeli oligarchák érdekeit szolgálja, hiszen látni, hogy Mészáros Lőrinc hogyan terjeszkedik az energetikai piacon - közölte.

Elmondta, lehet, hogy most nem tudták a Fideszt "bekényszeríteni" a parlamentbe, de október 13-án lehet cselekedni. A közös jelöltekkel felszabadíthatják a magyar városokat a Fidesz-uralom alól - hangoztatta. Szerinte a győztes ellenzéki jelöltekkel az önkormányzatok is tenni tudnak a klímaváltozás ellen, energiahatékonysági beruházásokkal, a levegőtisztaság biztosításával, a tömegközlekedés szervezésével.

Szabó Tímea (Párbeszéd) úgy látta, a magyar emberek többsége is tudja, ha most nem cselekszünk a klímaváltozás ellen, akkor gyerekeink, unokáink az élhető lakóhelyért, az élelemért és a vízért fognak háborúzni. Szerinte amikor a kormánypártiak nem jelennek meg egy ilyen nagyon fontos ülésen, nyíltan kimondják: "magasról tesznek a magyar emberek egyik legégetőbb problémájára és a gyerekeink jövőjére".

Azt mondta, Orbán Viktor és kormánya Tarlós István együtt tagadja a klímaváltozás veszélyeit és esélyt sem ad a magyar embereknek a felkészülésre. Október 13-án azonban a városok esélyt kapnak arra, hogy saját hatáskörben tegyenek a klímaváltozás ellen - hangoztatta. Hozzátette: Budapesten Karácsony Gergely baloldali főpolgármester-jelölt arra készül, hogy "a megafonba idétlenkedő" Tarlós Istvánt leváltva a fővárosiakat megvédje a közelgő veszélytől.

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője a kormányoldalról szólva úgy fogalmazott: Magyarországnak "szinte betonba öntött, klímaszkeptikus" és "vak" kormánya van,

a legnagyobb kormánypárt politikusai pedig "nem látják az égő bozóttól az erdőt",

az éghajlatváltozást pedig "kommunista trükknek", "politikai csatatérnek tartják".

Hangsúlyozta: elvárják a miniszterelnökről és a kormánytól, hogy a magyar emberek érdekében felelős döntéseket hozzanak az éghajlatváltozással kapcsolatban és az ENSZ rendkívüli klímacsúcsán ennek megfelelően vegyen részt.

Szerinte a miniszterelnöknek támogatnia kellene a klímavészhelyzet kihirdetését, a klímatörvény megalkotását, és egy klímaügyi és fenntarthatósági minisztérium létrehozását.

Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője a kormányt "semmirekellőnek" nevezve arról beszélt: le kell váltani a jelenlegi kabinetet, mert alkalmatlan arra, hogy olyan globális kérdéseket kezeljen, mint a klímaügy vagy a menekültkérdés.

Az önkormányzati választásokról szólva úgy vélte: a kormánypárti polgármesterek asszisztáltak ahhoz, hogy önkormányzatok helyett újra tanácsrendszer legyen Magyarországon, eltűrték, hogy elvegyék a településektől az iskolákat, "eladták, elárulták a falvaikat, városaikat". Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta:

szó sincs arról, hogy polgárháborút szeretnének:

azt akarják megmutatni, hogy lehet ennél szabadabb, önállóbb életet élni, és hogy a települések nem alávetettjei a végrehajtó hatalomnak. Felszabadítjuk ezeket a városokat és településeket, ez a választás erről szól - értékelt.

Az elnöklő Latorcai János a felszólalások után megállapította, hogy a Ház nem határozatképes. Jelezte: a Fidesz és a KDNP arról tájékoztatta, nem vesz részt az ülésen, ezért nem lát lehetőséget arra, hogy a határozatképességet helyreállítsák. Így bezárta az ülést. A parlament soron következő ülésének időpontját egyelőre nem közölték.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 20:53
×
×
×
×