Infostart.hu
eur:
397.53
usd:
343
bux:
101306.73
2025. július 29. kedd Flóra, Márta
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a III. Budapesti Demográfiai Csúcson a Várkert Bazárban 2019. szeptember 5-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Novák Katalin: a legfontosabb ügy 2019-ben a demográfia

A III. Budapesti Demográfiai Csúcsot csütörtökön megnyitó családügyi államtitkár úgy véli, Európa az üres bölcsők kontinensévé vált.

A népesedési kihívásokra adott válaszaink határozzák meg a jövőnket mind kulturális, mind gazdasági, mind társadalmi szempontból - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a III. Budapesti Demográfiai Csúcsot megnyitó köszöntőjében csütörtökön a Várkert Bazárban.

Novák Katalin kiemelte: 2019-ben a demográfia már nem csupán egy ügy a sok közül, hanem a legfontosabb közös ügyünk.

Ma a nyugati világban sehol nem születik elegendő gyermek, Európa az "üres bölcsők" kontinensévé vált, míg Afrika és Ázsia országait a népességnövekedés állítja kihívások elé - mondta az államtitkár.

Az idén harmadik alkalommal megrendezett nemzetközi demográfiai konferencián a résztvevők arra vállalkoznak, hogy a nem feltétlenül azonos demográfiai kihívásokra találjanak nem feltétlenül azonos válaszokat, és megosszák egymással tapasztalataikat - tette hozzá Novák Katalin.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Demográfia és család címmel tartott előadásában arról beszélt, hogy a családok egyesítik az élet testi, lelki, illetve szellemi oldalát, hozzájárulnak a nemzedékek közti közösséghez és ezzel lényeges, helyettesíthetetlen módon segítik elő a társadalom fejlődését.

A bíboros szerint ez az alapja annak, hogy "a család jogosult a társadalom támogatására mind a gyermekek születését, mind pedig a nevelést illetően".

Erdő Péter felidézte:

a 2010-es évek elején az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa demográfia és család témában egész Európára kiterjedő kutatást végzett. Vizsgálták, hogy a társadalom mennyire érdeklődik a demográfiai kérdések iránt,

illetve menyire ismeri a probléma részleteit, következményeit.

Úgy találták, hogy különösen az elöregedés gazdasági és szociális következményei nem tudatosultak a skót, a görög és a spanyol társadalomban. Az akkori Magyarországon, hasonlóan Franciaországhoz, Svájchoz vagy Belorussziához, "a probléma konkrét összefüggései jelen voltak ugyan a társadalmi tudatban, de nem túlzott intenzitással" - fogalmazott.

Megjegyezte: feltételezése szerint ez a helyzet az utóbbi években némileg módosult.

A bíboros ismertette: a szülők szerepének elismerését számos paraméter alapján vizsgálták az európai országokban. Luxemburgban például elsősorban a törvényhozás ismeri el ezt a szerepet: ott a legmagasabb a gyermekek után a szülőknek járó anyagi támogatás. Ezzel szemben Albániában és Cipruson a társadalomban örvendenek igen nagy tiszteletnek a szülők.

A szülői szerepet Oroszországban, Ausztriában és Törökországban becsülték a legkevésbé, és Magyarország is eléggé a lista végén szerepelt.

Ehhez képest, úgy tűnik, az utóbbi években mérhető módon erősödött Magyarországon a gyermekvállalás és a szülői szerep megbecsültsége - mondta Erdő Péter.

A bíboros kitért arra: sok európai országban ma a nagyszülők kötelességének is tekintik, hogy foglalkozzanak unokáik nevelésével, illetve sajátosan vallási nevelésükkel. A nagyszülők részvételét a nevelésben nagyra becsülik Albániában, Cipruson és Svájcban, de Hollandiában, Litvániában, Ausztriában, Németországban és Törökországban is. Másutt a nagyszülők részvételét a nevelésben inkább problémák jelének tekintik, így a lakások túlzsúfoltsága, az óvodák hiánya vagy a szülők külföldi munkavállalása kényszerű következményének.

Elmondta: többnyire fontosnak tartják a családokat támogató politikai és társadalmi akciókat, és ezek a közvélemény szerint is az állam és a társadalom figyelmét és jóindulatát jelzik.

A konferencia kezdetén négy egyházi vezető, Erdő Péter, Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Református Egyházkerületének püspöke, Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija áldotta meg a demográfiai csúcs résztvevőt.

A kétnapos nemzetközi konferencián

politikusok, tudósok, egyházi vezetők és közszereplők

tartanak előadásokat és cserélnek tapasztalatot a demográfiai kihívásokról.

Címlapról ajánljuk
Apokaliptikus erdőtüzek pusztítanak Délkelet-Európában

Apokaliptikus erdőtüzek pusztítanak Délkelet-Európában

Tűz pusztít Törökországban, Görögországban, Albániában és Koszovóban is. A hőség, a szárazság és az erős szél több száz tűzoltót állít próba elé. A katasztrófa legsúlyosabb gócpontja jelenleg Törökország negyedik legnagyobb városánál, Bursánál található.

Balogh László: Budapesten az átlaglakás nemrég még luxusnak számított

Az albérletpiacon kisebb ütemben nőnek az árak, mint az eladó ingatlanoknál, de a felsőoktatási tanulmányaikat kezdők helyzete így sem könnyű –fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Balogh László. Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője beszélt az Otthon Start program ingatlanpiaci hatásairól és arról is, hogy Magyarországon európai viszonylatban kiemelkedően nőttek az ingatlanárak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.29. kedd, 18:00
Ferencz Orsolya
űrkutatásért felelős miniszteri biztos
Megjelent a nyugdíjas élelmiszer-utalványról szóló rendelet

Megjelent a nyugdíjas élelmiszer-utalványról szóló rendelet

Hivatalossá vált: a kormány a Magyar Közlöny 88. számában kihirdette a 226/2025. (VII. 28.) Korm. rendeletet, amely részletesen szabályozza a nyugdíjszerű ellátásban részesülők számára juttatandó 30 ezer forint értékű élelmiszer-utalvány rendszerét. A jogszabály gyakorlatilag megerősíti a korábban ismertetett terveket, ugyanakkor részletes technikai szabályokat is tartalmaz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. július 28. 22:04
×
×
×
×