A rendszerváltozást megelőző időszakban az átlagos gyermekszám kettő körül alakult, tehát sokáig reprodukáló szinten volt a magyar társadalom és a népesség, ismertette Spéder Zsolt. Ezt követően egy erőteljes változás következett be, nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Kelet-Európában, és elindult egy úgynevezett halasztási időszak.

Ami korábban általános volt, hogy sokan 20-22 évesen nemcsak házasok, hanem családosok is, az napjainkra a 30 éves kor felé tolódott,

ismertette a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója.

Az egykori szocialista országokban a 2000-es évek környékén még 1,3 körül alakult a termékenységi arányszám. 2005-2006 környékétől kezdődően több országban is megindult ennek a javulása, Magyarországon azonban csak az utóbbi néhány évben figyelhető meg, miután itthon korábban kezdte éreztetni hatását a világválság, ami egyébként gyakorlatilag minden volt szocialista államban megtörte az emelkedő tendenciát. A jelenlegi 1,5-ös teljes termékenységi arányszámmal pedig közepes helyzetben vagyunk, tette hozzá a szakember.

Megváltozott az élet

Magyarországon a társadalmi reprodukcióhoz szükséges 2-2,1-es szint elérése hosszú távon is nehezen elképzelhető, de ilyenre más európai uniós országban sincs példa. Ennek legfőbb oka, mondta Spéder Zsolt, hogy ugyan szeretnénk gyermekeket, de nem minden esetben vagyunk képesek a gyermekvállaláshoz a megfelelő feltételeket megteremteni. Ezek csak részben anyagiak, hiszen

a legfontosabb, hogy az embernek legyen egy megfelelő partnere,

hangsúlyozta ki a szakember. Kevesebben házasodnak, mint 25 évvel ezelőtt, nőtt az élettársi kapcsolatok, valamint az egyedül élők száma, ami tovább erősíti a gyermektelenek részarányát.

Megfigyelhető, hogy 30 évvel ezelőtt a nők 50 százalékának két gyermek volt, 14-15 százalékuknak egy gyermeke, míg a gyermektelenek aránya 8-9 százalék körül alakult. Mára átlagosan a gyermektelenség duplájára nőtt, 25 százalékra emelkedett az egygyermekesek aránya, és lecsökkent a kétgyermekes családok részaránya is 35 százalékra, tehát megváltozott a logika, és megváltozott az élet, fogalmazott a KSH munkatársa, aki szerint

a gyermektelenség nem tudatos, egyszerűen halasztjuk,

mígnem valamilyen oknál fogva késő nem lesz.

A Spéder Zsolttal készült teljes beszélgetést szerda este 6 órától az InfoRádió Aréna című műsorában hallhatják.