eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre

Befejeződött-e a rendszerváltás?

Orbán Balázs és Ungár Péter vitázott a Reformátusok szárszói konferenciáján.

Azért sikeresek a mai napig a rendszerváltó politikusok Magyarországon, mert nem absztrakt elvek mentén, hanem az ország érdekében politizálnak - mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szombaton Balatonszárszón.

Orbán Balázs a Reformátusok szárszói konferenciáján Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselővel vitatkozott, Fiatal politikusok - paradigmaváltás a politikában címmel.

Unikum és izmusok

Ungár Péter unikumnak nevezte, hogy az ország rendszerváltó politikusai és mai vezetői között ilyen mértékű személyi kontinuitás van, és szerinte ennek negatív következménye, hogy a kormány a mai napig a '90-es években az SZDSZ-szel folytatott vitáit ismétli, ezt a vitát vetítve ki olykor Soros Györgyre, olykor az Európai Unióra.

A személyes folytonosság "belterjes és mozdulatlan vitákhoz vezetett", holott

generációs viták helyett ideológiai alapú vitákra lenne szükség

- mondta.

Erre reagálva Orbán Balázs úgy fogalmazott: a rendszerváltó, az országot jelenleg vezető fideszes politikusgeneráció éppen azért sikeres, "mert lejött az izmus alapú politizálásról, amit az ellenzék mind a mai napig nem tud megtenni", és a Kárpát-medencében élők érdekeit szem előtt tartva politizál.

Ungár Péter kiemelte: a Fidesz azzal, hogy azonosnak állítja a nemzeti érdeket a saját politizálásával, megszünteti a "nemzeti kereteken belüli vita lehetőségét", mondván, aki a Fidesz politikáját kritizálja, az szembemegy a nemzeti érdekkel.

Orbán Balázs szerint az "ellenzék neurózisa" ezzel vádolni a kormányt.

Saját sikerrepcept kerestetik

Az államtitkár szerint '89 előtt egy bipoláris világrend uralkodott: voltak a kapitalisták és a kommunisták, mindenki tudta, hova tartozik, és hogy az átjárás nem lehetséges. Ezért a nemzeteknek nem volt gondolkodási, döntési lehetőségük - mondta Orbán Balázs.

Ez a bipoláris világrend omlott össze '89 után, de ugyanakkor nem született új világrend, csak annyi történt, hogy az egyik fél megnyerte a hidegháborút, ebből következően a győztesek unipoláris világrendje lépett a bipoláris rend helyébe. Ebben a gondolkodási sémában a nemzeteknek továbbra sem kellett saját sorsukról gondolkodni, a győztes rendjét kellett lemásolniuk, és az lesz sikeres, aki ügyesen másol - közölte.

Ez volt a kilencvenes, kétezres évek paradigmája, "innen indultunk". 2008-2010 óta "beszélünk egyre nyíltabban arról, hogy létezik multipoláris világrend, sokféle érdek és modell ismert", és az országnak ahelyett, hogy másolna, fel kell fedeznie a saját sikerreceptjét.

Orbán Balázs hangsúlyozta: a Fidesz ezt a gondolkodást kéri számon az ellenzéken, akik ahelyett, hogy ebben partnerek lennének, még mindig azt nézik, hogy melyik modellt kellene lemásolniuk és hogyan tudnának jobban megfelelni a külső elvárásoknak.

Ungár Péter egyetértett azzal, hogy nem kell a "fejlett Nyugatra" hivatkozási pontként tekinteni, ugyanakkor szerinte számos helyzetben nem a Nyugat majmolásán alapszik a kormánnyal szembeni kritika.

Példaként említette a kormány nemzeti érdekkel ellentétes kedvezményeit a német nagytőkének.

Orbán Balázs kitért arra is: a 2010-ben kétharmados felhatalmazással kormányra kerülő antikommunista pártok azzal szembesültek, hogy "még mindig jelentős a rendszerváltoztatás előttről visszamaradt struktúrák ereje". A kultúrában, gazdaságban, a politikában és a médiában akkor még olyan hálózatok működtek, amelyek a rendszerváltoztatást megelőző évtizedekben meghatározóak voltak, azt követően pedig a hálózat fennmaradásáért és az abban résztvevők önérdekében tevékenykedtek.

Ismét rögzítenünk kell, hogy innen indultunk, és mára jutottunk odáig, hogy elmondhatjuk, a rendszerváltoztatás befejeződött - fűzte hozzá az államtitkár.

Ungár Péter szerint a rendszerváltozás befejezéséhez a parlamentnek el kéne fogadni az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslatot, amelyet pénteken 20. alkalommal nyújtott be az LMP.

Az ellenzéki politikus egyetértett azzal, hogy az Antall- és az első Orbán-kormány ellenszélben dolgozott, de véleménye szerint a mostani Orbán-kormány gazdasági és médiafölénnyel rendelkezik.

Ez az oldal tehát nincs elnyomva, tíz éve ők vezetik Magyarország hajóját - hangoztatta.

Orbán Balázs erre reagálva azt mondta, igaz, hogy a jobboldali sajtó jobb állapotban van, mint a rendszerváltoztatás után bármikor, de erős túlzásnak nevezte, hogy jobboldali médiatúlsúly lenne Magyarországon, mondván, a legolvasottabb online lap, a legnézettebb kereskedelmi televízió és hírcsatorna, valamint a legolvasottabb bulvárlap, közéleti hetilap és napilap is ellenzéki.

Valóban "mi vezetjük a hajót", de a viharos tengeren navigálni nem egyszerű. Az ellenzék szerint pedig nem léteznek azok a veszélyek, amelyek Magyarország hajójára leselkednek, és úgy tesznek, mintha az egész világ azt akarná, hogy Magyarországnak jó legyen. Ebben a megközelítésben politizálni azonban végzetes naivitás, az elmúlt ezer év magyar történelméből ugyanis meg kellett tanulni, hogy "elsősorban saját magunkra számíthatunk" - tette hozzá Orbán Balázs.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 5. 18:33
×
×
×
×