Egyelőre nem tisztázott, hogy az iskolának milyen kapcsolódása van a munkaerőpiachoz, hogy van-e szerepe a felkészítésben, vagy csak alaptudást biztosít, és majd a munkaerőpiac dolga, hogy a beilleszkedést segítse. Jelenleg ez egy vita az oktatásban dolgozók és a munkaerőpiac között – ismertette Major Gábor, aki azon a véleményen van, hogy

a gyerekeket mindenképpen munkaerőpiaci relevanciával kellene kibocsájtani az iskolából.

A szakember kiemelten fontosnak nevezte a digitális képességeket, mert mint fogalmazott, "vagy a gépek irányítják az embert, vagy az ember a gépeket", és ebben a relációban kell egy pályaválasztónak is elhelyeznie magát. A Makerspace.hu ügyvezető izgatója, megismételve,

a digitális képességeket nagyon komolyan kell tanulni, hiszen ezek be fognak épülni az egyes szakmákba.

A digitális képességek megfelelő szintű oktatásához persze nincs elégséges tanár és megfelelő eszköz, nem csak Magyarországon, sehol a világon, azonban ennek elérésre törekedni lehet és kell is, jegyezte meg Major Gábor. Az, hogy egy pályaválasztó fiatal eljusson olyan központokba, tanműhelyekbe, ahol szembesülhet azzal, hogy mit jelent ma egy szakmában dolgozni, elérhető, tette hozzá. A szakképzésben egyre több digitális közösségalkotó műhely jön létre, ahol a határterületekre is jobb rálátást kaphatnak a fiatalok – jegyezte meg a szakember –, "ezen az úton elindult az oktatáspolitika".

Mint minden megújulásnál,

itt is a pedagógusképzés a kulcs,

emelte ki Major Gábor. A pedagógusok 10-15 százaléka magától is lépést próbál tartani a technológiai változásokkal, 10-15 százaléka nehezen lesz mozgatható, a felelősség pedig ott van, hogy a "középső masszát, a mozdítható tömeget ösztönözzék, ami által egyre jobban el kezdenek foglalkozni ezekkel a technológiákkal, és megértik, miért segíti ez az ő munkájukat a jövőben.