Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
A Clark Ádám úszódaru az elszállítást végző uszályra emeli a balesetben elsüllyedt Hableány turistahajó roncsát 2019. június 11-én. A Hableány május 29-én süllyedt el a Margit hídnál, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét embert sikerült kimenteni, hét dél-koreai állampolgár holttestét pedig még aznap megtalálták.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Hableány-baleset: döntött a Kúria a hajóskapitány óvadéka ügyében

Törvénysértő volt az alsóbb fokú bíróságok döntése, hogy óvadékot engedélyezett a 28 halálos áldozatot követelő dunai hajóbaleset miatt meggyanúsított hajóskapitány ügyében - mondta ki a Kúria hétfőn kihirdetett elvi jellegű határozatában. A konkrét ügyben a kényszerintézkedés változatlan maradt.

Május 29-én a Hableány sétahajó a Margit híd közelében összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval és elsüllyedt. A Hableányon 33 koreai turista és a kéttagú magyar személyzet utazott, és csak hét embert sikerült kimenteni közülük.

Az ügyben vízi közlekedés - halálos tömegszerencsétlenséget okozó - gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt indult büntetőeljárás a Viking Sigyn kapitánya ellen. Az alsóbb fokú bíróságok úgy döntöttek, hogy a gyanúsított 15 millió forintos óvadék ellenében Budapestre kiterjedő bűnügyi felügyelet hatálya alá kerül, nyomkövetőt kell viselnie, és hetente kétszer köteles jelentkezni a nyomozóhatóságon. Ezután kérte a legfőbb ügyész a Kúriát, hogy mondja ki: törvénysértő a bíróságok kényszerintézkedéssel kapcsolatos döntése.

Az ügyészség többek között a szökés, elrejtőzés veszélyére hivatkozva kérte a 64 éves ukrán hajóskapitány letartóztatását, a gyanúsításban szereplő bűncselekmény ugyanis nagy tárgyi súlyú, 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, és a magyar hatóságok előtt nem volt ismert a gyanúsított magyarországi tartózkodási helye. Az ügyészség hivatkozott a bizonyítás megnehezítésének, meghiúsításának veszélyére is, mert a gyanúsított a baleset után adatokat törölt a mobiltelefonjáról.

Ezzel szemben a védelem egyebek mellett azzal érvelt, hogy a hatóságok előtt ismert a hajóskapitány magyarországi tartózkodási helye, és nem törölt adatokat a mobiltelefonjáról. A védő hétfőn a Kúrián megjegyezte azt is, hogy közellenséget csináltak ügyfeléből, holott ugyanúgy megilleti az ártatlanság vélelme, mint bárki mást.

Budapest, 2019. július 29.
Doh Kvang-hon dél-koreai miniszteri tanácsos (k) és Sógor Zsolt, a Hableány sétahajót működtető Panoráma Deck Kft. jogi képviselője (j) a Kúria, a Hableány sétahajó május 29-iki balesetét érintő, a Viking Sigyn kapitányának bűnügyi felügyelet alá helyezésével kapcsolatban tartott nyilvános ülésén 2019. július 29-én.
MTI/Szigetváry Zsolt
Doh Kvang-hon dél-koreai miniszteri tanácsos (k) és Sógor Zsolt, a Hableány sétahajót működtető Panoráma Deck Kft. jogi képviselője (j) a Kúria július 29-i ülésén. MTI/Szigetváry Zsolt

A Kúria szóbeli indoklásában hétfőn kifejtette: az alsóbb fokú bíróságok döntései azért is törvénysértők, mert a bűnügyi felügyelet elrendelésének az alsóbb fokú bíróságok döntései szerint sem álltak fenn a feltételei. Azt ugyanis csak szökés, elrejtőzés veszélye esetén lehet alkalmazni, a bizonyítás megnehezítésének veszélye esetén nem. Az óvadék a bűnügyi felügyeletet biztosítja, tehát ha bűnügyi felügyeletet nem lehet elrendelni, akkor óvadéknak sincs helye - mondta ki. Kitért arra is, hogy az alsóbb fokú bíróságok is rögzítették a letartóztatás mellett szóló érveket, így például azt, hogy nélküle az ukrán hajóskapitánynak van lehetősége arra, hogy kikerüljön a magyar hatóságok látóköréből.

A Kúria határozata elvi jellegű, csak a törvénysértést állapíthatta meg, a konkrét ügyben a kapitány ügyében elrendelt kényszerintézkedés változatlan maradt.

Hazatérnek a dél-koreai kutatóegységek

A dél-koreai külügyminisztérium közlése szerint a magyar hatóságok augusztus 19-ig keresik a hajóbaleset utolsó áldozatát, akinek a holttestét még nem találták meg. A baleset után Magyarországra érkezett a dél-koreai mentőalakulat befejezte munkáját és hazautazik - írta a Yonhap hírügynökség alapján a hvg.hu.

A hajóbalesettel kapcsolatos összes cikkünket elolvashatja ITT.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×