Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
Az ütközés előtti pillanat látható a Dunán Budapestnél május 29-én éjjel történt hajóbalesetről bemutatott felvételen a Rendőrségi Igazgatási Központban, a főváros XIII. kerületében a Teve utcában 2019. május 30-án. Legalább heten meghaltak, amikor 29-én éjszaka egy nagyméretű luxushajó és egy turistahajó összeütközött a Dunán a Margit híd közelében, majd az egyik, a Hableány felborult és elsüllyedt 33 dél-koreai turistával és a kéttagú magyar személyzettel a fedélzetén. A rendőrség büntetőeljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálja a hajóbalesetet.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Hajóbaleset - Otthagyta a kormányállást a kapitány az ütközés után

A tanúvallomásokból az derül ki, hogy a Viking Sigyn kapitánya először észre sem vette az ütközést, majd annyira össze­za­va­ro­dott, hogy otthagyta a kormányállást - írja a Ripost.

Döb­be­ne­tes rész­le­tek de­rül­tek ki a Hab­le­ány tra­gé­di­á­já­ról azok­ból a ta­nú­val­lo­má­sok­ból, ame­lyek el­ju­tot­tak a Ri­post­hoz. Egy két­ség­be­esett ko­reai ide­gen­ve­zető a part­ról nézte, ho­gyan nyeli el honfi­tár­sait a folyó, közben a kör­nyék­beli ki­sebb hajók le­gény­sége men­tette az ál­do­za­to­kat.

Két héten át, amíg a május 29-i tragédia után a Hableány a Duna mélyén pihent, folyamatosan kihallgatták a rendőrök az összes tanút, aki aznap a közelben volt - írja a bulvárlap, amely megszerezte a tanúvallomások több mint 300 oldalas leiratot. A Viking személyzete és utasai mellett kikérdezték a közelben tartózkodó hajók kapitányát, matrózait, de még a parton álló szemtanúkat is.

Többen látták, ahogy a Viking maga alá gyűri a Hableányt, amely a Viking Sigyn egyik oldalán eltűnt a vízben, majd a másik oldalán előbukkant, mielőtt a Duna mélyére süllyedt.

Az egyik szemtanú a baleset idején a Viking Sigyn fedélzetén nézelődött, fotókat, videókat készített. Tanúvallomásában elmondta, hogy a hajó elhaladt a Parlament előtt, ő a sógorával gyönyörködött a páratlan budapesti panorámában, amikor felfigyeltek a Hableányra.

"Láttuk, hogy a hajónk mellett szinte párhuzamosan jött egy kis hajó. Közeledett hozzánk. Én azt hittem, hogy összeütközünk, aztán lepattan rólunk. Ám az ütközés után a kis hajó oldalra billent, aztán azonnal a nagy hajó alá került. Én sikítottam egyet, és hátrarohantam a kapitányért” - emlékezett vissza a vallomásában a szállodahajó utasa.

A környéken lévő összes hajó legénysége mentésbe kezdett. A tragédia idején, május 29-én este nagyon rossz idő volt, esett az eső, fúkt a szél, a folyó pedig erősen áradt. Volt olyan kapitány, aki jegyzőkönyvbe mondta, hogy egy idő után felhagyott a kereséssel, mert ilyen körülmények között nem akarta tovább kockáztatni a matrózai életét, de olyan megrázó esetekről is beszámolnak, amikor hiába próbálták, csak a saját életük veszélyeztetése vagy egy újabb ütközés árán tudták volna megközelíteni a Dunába esettet, így tehetetlenül kellett nézniük a vízben sodródó, még élő embereket - írja a Ripost.

Minden hírünk a témában ITT.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×