eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Darák Péter, a Kúria elnöke sajtótájékoztatót tart a Kúria második félévi tevékenységéről Budapesten, Múzeum kávéházban 2015. december 9-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Balogh Zoltán

Darák Péter: a feltételes szabadlábra helyezés nem kötelező, csak egy lehetőség

A bírónak joga van ahhoz, hogy akár csupa pozitív körülmény esetén is eltekintsen a feltételes szabadlábra helyezéstől – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Kúria elnöke. Darák Péter arról is beszélt, hogy a testület legutóbbi döntése milyen hatással lehet a bíróságok további gyakorlatára.

A bírák hajlamosak arra, hogy azonos ügyeket azonos módon döntsenek el, fogalmazott Darák Péter az InfoRádiónak nyilatkozva. Ha egyes ügyekben a büntetésvégrehajtási bíró elé kerülő feltételes szabadságra bocsátási ügyekben azonos körülményekkel találkoznak, jó magaviselet, megfelelő pártfogói vélemény, sablonos pszichológiai megközelítés, akkor bizony bírói szemmel

nagyon nehéz egymással ellentétes döntéseket megindokolni

azonos körülmények fennállása esetén, hívta fel a figyelmet.

"A bíró ilyenkor hajlamos egyféleképpen dönteni. És, ha maga a törvény is kevéssé részletezi, hogy milyen eltérő körülmények eredményezhetnek eltérő döntést, nem ad elég részletes szabályozást a figyelembe vehető szempontokra, akkor egy ilyen döntési helyzet valóban gyakran vezet sablonos felfogáshoz" – jegyezte meg a legfelsőbb bírói fórum elnöke.

A Kúriának azonban az a felfogása, húzta alá Darák Péter, hogy a feltételes szabadságra bocsátás nem kötelező, hanem csupán lehetőség, magyarán a bírónak joga van akár csupa pozitív körülmény esetén is eltekinteni ettől.

Az elnök megjegyezte, a Kúria épp nemrégiben ismertetett hivatalos lapjában egy olyan alsófokú bírósági döntést, ahol mindenféle pozitív körülmény ellenére eltekintettek a feltétles szabadságra bocsátástól.

Darák Péter kérdésre válaszolva hozzátette, hogy ez természetesen nem kötelező iránymutatás a Kúria részéről, azonban nehéz is előírt direktívát hozni olyan esetben, amikor a bírót a rendelkezésére álló körülmények, bizonyítékok és adatok alapján mérlegelésre jogosítja. "Ez annyira egyedi döntés, maga a büntetéskiszabás is, de a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában hozott döntés is, amiről

nehéz általános értelemben kötelező iránymutatást megfogalmazni"

– fogalmazott, hozzátéve: de a Kúria azt mutatja, hogy lehetséges és követendő a bírói mérlegelésnek a kitágítása.

A Kúria elnöke végezetül egyetértett azzal, hogy a bűncselekmények tárgyi súlya és jellege magában foglalja annak a társadalmi hatását is.

Vizsgálják az óvadék-ügyet

Darák Péter az InfoRádió Aréna című műsorában a Viking Sigyn kapitányának óvadék-ügyéről is beszélt, amit már a Kúria vizsgál. A legfelsőbb bírói fórum elnöke arra is kitért, hogy a törvény szerint az óvadék megállapításakor figyelembe kell venni a bűncselekmény súlyát is, ez a Habelány esetében kivételesen nagy.

A katasztrófáról szóló valamennyi hírünket itt találja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×