eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Darák Péter, a Kúria elnöke sajtótájékoztatót tart a Kúria második félévi tevékenységéről Budapesten, Múzeum kávéházban 2015. december 9-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Balogh Zoltán

Darák Péter: a feltételes szabadlábra helyezés nem kötelező, csak egy lehetőség

A bírónak joga van ahhoz, hogy akár csupa pozitív körülmény esetén is eltekintsen a feltételes szabadlábra helyezéstől – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Kúria elnöke. Darák Péter arról is beszélt, hogy a testület legutóbbi döntése milyen hatással lehet a bíróságok további gyakorlatára.

A bírák hajlamosak arra, hogy azonos ügyeket azonos módon döntsenek el, fogalmazott Darák Péter az InfoRádiónak nyilatkozva. Ha egyes ügyekben a büntetésvégrehajtási bíró elé kerülő feltételes szabadságra bocsátási ügyekben azonos körülményekkel találkoznak, jó magaviselet, megfelelő pártfogói vélemény, sablonos pszichológiai megközelítés, akkor bizony bírói szemmel

nagyon nehéz egymással ellentétes döntéseket megindokolni

azonos körülmények fennállása esetén, hívta fel a figyelmet.

"A bíró ilyenkor hajlamos egyféleképpen dönteni. És, ha maga a törvény is kevéssé részletezi, hogy milyen eltérő körülmények eredményezhetnek eltérő döntést, nem ad elég részletes szabályozást a figyelembe vehető szempontokra, akkor egy ilyen döntési helyzet valóban gyakran vezet sablonos felfogáshoz" – jegyezte meg a legfelsőbb bírói fórum elnöke.

A Kúriának azonban az a felfogása, húzta alá Darák Péter, hogy a feltételes szabadságra bocsátás nem kötelező, hanem csupán lehetőség, magyarán a bírónak joga van akár csupa pozitív körülmény esetén is eltekinteni ettől.

Az elnök megjegyezte, a Kúria épp nemrégiben ismertetett hivatalos lapjában egy olyan alsófokú bírósági döntést, ahol mindenféle pozitív körülmény ellenére eltekintettek a feltétles szabadságra bocsátástól.

Darák Péter kérdésre válaszolva hozzátette, hogy ez természetesen nem kötelező iránymutatás a Kúria részéről, azonban nehéz is előírt direktívát hozni olyan esetben, amikor a bírót a rendelkezésére álló körülmények, bizonyítékok és adatok alapján mérlegelésre jogosítja. "Ez annyira egyedi döntés, maga a büntetéskiszabás is, de a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában hozott döntés is, amiről

nehéz általános értelemben kötelező iránymutatást megfogalmazni"

– fogalmazott, hozzátéve: de a Kúria azt mutatja, hogy lehetséges és követendő a bírói mérlegelésnek a kitágítása.

A Kúria elnöke végezetül egyetértett azzal, hogy a bűncselekmények tárgyi súlya és jellege magában foglalja annak a társadalmi hatását is.

Vizsgálják az óvadék-ügyet

Darák Péter az InfoRádió Aréna című műsorában a Viking Sigyn kapitányának óvadék-ügyéről is beszélt, amit már a Kúria vizsgál. A legfelsőbb bírói fórum elnöke arra is kitért, hogy a törvény szerint az óvadék megállapításakor figyelembe kell venni a bűncselekmény súlyát is, ez a Habelány esetében kivételesen nagy.

A katasztrófáról szóló valamennyi hírünket itt találja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×