Már 40 százalék közelében a részvételi arány 17 órakor
Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap 17 óráig a szavazásra jogosultak 37,06 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Az előző EP-választáskor a jogosultak 27,64 százaléka adta le szavazatát 17 óráig.
Nem szavazhatott egy választópolgár Kazincbarcikán, elutasították
Nem az urna mozgott, hanem a választópolgár. Rendkívüli esemény Kazincbarcikán.
EP-választás - 30 százalék fölött a részvételi arány 15 órakor
Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap 15 óráig a szavazásra jogosultak 30,52 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. 2014-ben a jogosultak 19,53 szavazott 15 óráig.
Bemutatott és vagdosott egy választópolgár a szavazóhelyiségben
Újabb rendkívüli esemény, ezúttal Pátyon.
Orbán Viktor ezt üzente a magyar választóknak
Orbán Viktor: Brüsszelben kell változást elérni, hogy Magyarországon biztonságban érezhessük magunkat.
Tovább hasít a részvételi arány Magyarországon - a legfrissebb adat
Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap 13 óráig a szavazásra jogosultak 24,01 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
Jegyzőkönyvet kell vezetni a rendkívüli eseményekről
A szavazás napján a szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazóhelyiségben a rend fenntartásáért, a rendkívüli eseményekről jegyzőkönyvet kell vezetnie a bizottságnak, és haladéktalanul tájékoztatnia kell az eseményekről a helyi választási iroda vezetőjét. A rendkívüli eseményeket közzé kell tenni a Nemzeti Választási Iroda honlapján, a www.valasztas.hu oldalon is. A szavazatszámláló bizottság elnökének a rend fenntartása érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező. A szavazás napján a szavazókörben rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a választás szabadságát vagy titkosságát, illetve a választás lebonyolítását veszélyezteti. Ilyen lehet például, ha rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamelyik tagjához, haláleset történik a szavazóhelyiségben, bombariadó van, tűz üt ki vagy áramszünet következik be a szavazóhelyiségben. Rendkívüli eseménynek számít az is, ha tettlegesen bántalmazzák a szavazatszámláló bizottság tagját, a választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben, kábítószer hatása alatt álló vagy ittas ember akadályozza a választópolgárokat a szavazásban, vagy inzultálja a szavazatszámláló bizottság tagjait, esetleg rendbontók megrongálják a szavazóhelyiség bútorzatát, felborítják a szavazófülkét.
Gyerekes ügy zavarta meg a választást Baranyában: újabb rendkívüli esemény
Ismét rendkívüli esemény történt, ezúttal Baranya megyében.
ORFK: negyedórán belül ki kell érnie a rendőrnek a szavazóhelyiséghez
A rendőrség közterületi szolgálatát a választás napján úgy kell megszervezni, hogy a szavazóhelyiséget érintő segítségkérés esetén az első járőr 15 percen belül megérkezzen.
Trócsányi László optimista a részvételt és a várható eredményt illetően
Optimista vagyok - mondta Trócsányi László, a Fidesz-KDNP listavezetője, igazságügyi miniszter a részvételi adatokra és az eredményekre vonatkozó újságírói kérdésre, miután vasárnap családja körében leadta voksát az európai parlamenti választáson a főváros XII. kerületében.
Uniós szinten lehet hatása a francia EP-választásoknak
Nagy valószínűséggel a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés nyeri meg a vasárnapi európai parlamenti választásokat, ezt mutatják legalábbis az utolsó közvélemény-kutatások. Bár mindez nem jelent meglepetést, a tendenciát már hat hónapja jelzik a felmérések, a kampányhajrában mégis enyhe hisztéria volt érzékelhető Franciaországban.
Egyre meredekebben emelkedik a részvételi arány az előző EP-választásokhoz képest
Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap délelőtt 11 óráig a szavazásra jogosultak 17,16 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. 2014-ben 11,53 volt a részvételi arány 11 órakor.
Részvételi arány 9 órakor megyénként
A vasárnapi európai parlamenti választáson reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,78 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A részvételi adatok megoszlása megyénként a következő volt:
Baranya megye 7,92 százalék 24 064 szavazó
Bács-Kiskun megye 8,5 százalék 35 474 szavazó
Békés megye 8,83 százalék 25 084 szavazó
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6,49 százalék 34 245 szavazó
Csongrád megye 8,73 százalék 28 913 szavazó
Fejér megye 8,55 százalék 29 272 szavazó
Győr-Moson-Sopron megye 8,24 százalék 29 623 szavazó
Hajdú-Bihar megye 7,27 százalék 31 183 szavazó
Heves megye 8,49 százalék 20 531 szavazó
Jász-Nagykun-Szolnok megye 8,55 százalék 25 946 szavazó
Komárom-Esztergom megye 7,86 százalék 19 330 szavazó
Nógrád megye 7,38 százalék 11 612 szavazó
Pest megye 7,87 százalék 79 970 szavazó
Somogy megye 7,94 százalék 20 080 szavazó
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6,27 százalék 28 141 szavazó
Tolna megye 8,25 százalék 14 994 szavazó
Vas megye 8,15 százalék 16 737 szavazó
Veszprém megye 8,57 százalék 24 516 szavazó
Zala megye 7,83 százalék 17 604 szavazó
EP-választás - Nem szabad lefényképezni a szavazólapot
Jogsértő a szavazólapok lefényképezése, a választópolgárok ugyanakkor szelfit készíthetnek magukról a szavazófülkében.
Szabad a kampány egész nap, csak a szavazókörök közelében tilos
Vasárnap a magyarországi szavazás ideje alatt is szabad kampányolni, ez alól csak a szavazóhelyiségek 150 méteres környéke a kivétel. Általános kampánycsend nincs, a választási törvény azonban előírja, hogy a szavazókörnek helyet adó épület bejáratától számított 150 méteres sugarú területen belül, közterületen nem lehet semmilyen kampánytevékenységet folytatni. A szavazás napján választási gyűlést sem lehet tartani. A Nemzeti Választási Bizottság 2014-es iránymutatása szerint továbbá a választási szervek tagjai a szavazás napján nem viselhetnek ruházatukon jelöltet vagy jelölőszervezetet népszerűsítő, azokhoz köthető szimbólumokat a szavazóhelyiségekben.
Csak pecséttel érvényes a szavazólap
Nem érvényes az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le a választó jelenlétében. A szavazólapot tilos előre lebélyegezni, azt csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz "érvényesítheti" a bizottság egyik tagja. A szavazatszámláló bizottság előtt megjelenő választópolgárnak ellenőrzik a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját, majd azt, hogy az adott szavazóköri névjegyzékben szerepel-e. Ha a szavazásnak nincs akadálya, a bizottság egyik tagja a szavazólapot a hivatalos bélyegzővel lepecsételi a lap bal felső sarkában, és egy borítékkal együtt átadja a választópolgárnak. A választó a névjegyzéken aláírásával igazolja a szavazólap átvételét. Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével. A szavazólap és a boríték átadása után a szavazatszámláló bizottság - kérésre - elmagyarázza a szavazás módját, de a választót nem befolyásolhatja döntésében. Érvényesen szavazni az egyik lista feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal (+ vagy x jellel) lehet. A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapra bármilyen megjegyzést írtak. A ceruzával leadott szavazat azonban érvénytelen. Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, de a fülke használatára nem lehet kötelezni a választópolgárt. A szavazólap kitöltésének ideje alatt egy választó tartózkodhat a fülkében. Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapot, borítékba teszi és az urnába dobja. Ha még az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód. Az elrontott szavazólap hátoldalára a szavazatszámláló bizottság felvezeti a "rontott" megjegyzést, és bevonja. Az elrontott szavazólapok számát a választás szavazóköri eredményéről készült jegyzőkönyvben rögzítik. A szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veheti figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét. Ezek nem jelennek meg a jegyzőkönyvben érvénytelen szavazatokként, egyszerűen úgy tekintenek rájuk, mint amelyeket nem dobtak be az urnába, hanem "hazavittek" a választók.
Orbán Viktor megszólalt: ezt reméli az EP-választástól
Orbán Viktor miniszterelnök azt reméli, hogy az európai parlamenti (EP-) választáson a bevándorlást ellenző erők egész Európában megerősödnek, és a bevándorlást ellenző politikai vezetők jutnak jóval nagyobb szerephez a következő öt évben.
Rendkívüli események történtek a választáson
Többen rosszul lettek. Információk a Nemzeti Választási Irodától.
Tovább emelkedik a részvételi arány az EP-választáson - a legfrissebb adatok
Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap reggel 9 óráig a szavazásra jogosultak 7,78 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. 2014-ben 5,25 százalék volt 9 órakor ez az adat.
Az is szavazhat, akinek megváltozott a neve
Ha a választópolgár neve a szavazást közvetlenül megelőző hetekben változott meg, például házasságkötés miatt, és a személyazonosításra alkalmas okmánya még az előző nevét tartalmazza, a szavazatszámláló bizottság a választó okmányai alapján állapítja meg a személyazonosságát.
Budapesten is magas a részvételi arány
A vasárnapi európai parlamenti választáson reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,4 százaléka adta le szavazatát a fővárosban a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
EP-választás: újabb határidő jár le
Vasárnap délig még igényelhetnek mozgóurnát a mozgásukban gátolt választók az európai parlamenti választáson.
A levélszavazat külképviseleten vagy a választókerületi székhelyen még leadható
Az a választó, aki még nem adta fel postán a levélszavazatát, még a szavazás végéig leadhatja valamelyik külképviseleten vagy az egyéni választókerületi székhelyek választási irodájában. Azok a magyar állampolgárok, akik sem Magyarországon, sem más uniós tagállamban nem rendelkeznek lakcímmel, levélben szavazhatnak, ha kérték felvételüket a névjegyzékbe. A szavazó szabadon dönthetett arról, milyen úton juttatja vissza voksát a Nemzeti Választási Irodához (NVI): a válaszborítékot feladhatta postán, ebben az esetben a levélnek május 25-én éjfélig meg kellett érkeznie az NVI-hez. A válaszborítékot fel lehetett adni a külképviseletek címére is. Azok, akik ezt nem tették meg, még a szavazás napján is leadhatják levélszavazatukat: a válaszboríték leadható a külképviseleten a külképviseleti szavazás időtartama alatt (általában 6-19 óra között) is, valamint Magyarországon a 97 egyéni választókerületi székhely bármelyikének jegyzőjénél, 6 és 19 óra között.
Magasabb a magyarországi részvételi arány, mint a korábbi két EP-választáson
Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,48 százaléka adta le szavazatát a magyarországi szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
EP-választás - Rendkívüli nyitvatartás van a kormányablakokban és okmányirodákban
Vasárnap is rendkívüli nyitvatartás van a kormányablakokban, okmányirodákban, hogy a lejárt személyi okmányok helyett újakat igényelhessenek a választópolgárok.
Mindenhol rendben megkezdődött a voksolás
Valamennyi szavazókör rendben megnyílt az európai parlamenti (EP-) képviselők magyarországi választásán, rendkívüli eseményről nem érkezett jelentés - közölte a Nemzeti Választási Iroda szervezési főosztályának vezetője vasárnap reggel fél 7-kor az MTI-vel. Mucsi Tamás elmondta: mind a 10 277 szavazókör rendben megkezdte a munkáját, biztosítottak a szavazás feltételei, az első választópolgárok mindenhol leadhatták a szavazatukat. Néhány helyen póttagot kellett bevonni, mert a szavazatszámláló bizottság tagja vasárnapra megbetegedett, de erről soron kívül intézkedtek. A szavazókörök zárásáig, este 7 óráig csaknem 7,9 millió választópolgárt várnak az urnákhoz - tette hozzá.
Megkezdődtek az európai parlamenti választások Magyarországon
Összesen 21 európai nemzet választja meg vasárnap európai parlamenti képviselőit. Magyarországon a szavazóhelyiségek reggel 6 órakor nyitottak ki. Este 7 óráig több mint 8 millió választópolgár adhatja le a voksát.
Szavazni még napsütésben fogunk, de nyakunkon a változás, mutatjuk
Vasárnap délutánra néhol 27 fokig melegszik a levegő. Hétfőn sem hűl le nagyon, de esővel, néhol viharos széllel indulhat a hét, és utána fokozatos lehűlés jön.
Megnyitottak a szavazókörök
Vasárnap reggel hat órakor megkezdődött a voksolás a magyarországi európai parlamenti választáson. A 10 277 szavazókörben valamivel kevesebb mint 7,9 millió választópolgárt várnak este 7 óráig. A választási részvétel alakulásáról az első információt reggel 7 óra 30 perc körül adja ki a Nemzeti Választási Iroda.
Az EP 20:15-kor közzéteszi az európai szintű becslését
Az Európai Parlament (EP) vasárnap este 6 órától közli az EP-választás eredményeinek becslését a tagállamokban elérhető exit pollok, illetve korábban készült közvélemény-kutatások alapján, negyed 9-től pedig ezek alapján becsléseket közöl az új EP mandátumeloszlásáról. Az első ideiglenes összeurópai eredményt várhatóan 23:15-kor adják ki. Bár Magyarországon már este 7 órakor bezárnak a szavazókörök az EP-választáson, az előzetes eredményeket az uniós előírások alapján nem lehet közzétenni addig, amíg az unióban minden szavazókört be nem zárnak. Vagyis a magyarországi eredmények közlésével is meg kell várnia a Nemzeti Választási Irodának, hogy este 11 órakor bezárjanak az olaszországi szavazóhelyiségek. Az azonban nem tiltott, hogy a korábban készült közvélemény-kutatások, illetve exit pollok alapján becsléseket hozzanak nyilvánosságra az EP-választás várható eredményéről. (Magyarországon a helyi szabályozás miatt azonban a magyarországi szavazásra vonatkozó exit pollokat is csak a szavazóhelyiségek zárását követően lehet közölni.) Az EP Kommunikációs Főigazgatóságának közlése szerint vasárnap este 18 órától közli az egyes tagállamokra vonatkozó becsléseket, azokból a tagállamokból, ahol már lezárult a szavazás és van elérhető adat: először Ausztria, Ciprus, Írország, Hollandia, Málta és Németország adatait. Este hét órától adják közre a Magyarországról, Bulgáriából és Horvátországból elérhető adatokat, nyolctól pedig Franciaország, Dánia és Spanyolország előrejelzéseit, majd később a többi tagállam országos mandátumbecslését. Az EP 20:15 órakor adja közre az országos mandátumbecslésekből az új parlament mandátumeloszlására vonatkozó első össz-parlamenti kalkulációját. Ezt később óránként frissíti, ahogy az előrejelzések és - este 11 óra után - a hivatalos eredmények beérkeznek a tagállamokból. A tagállamok választási szervei este 11 óra után hozhatják nyilvánosságra a hivatalos, előzetes eredményeket, ezek alapján az EP 23:15-kor közli a választás első összeurópai előzetes eredményét. Ebben 18 tagállam (Ausztria, Belgium, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Görögország, Horvátország, Írország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Spanyolország és Svédország, Szlovákia, Szlovénia) hivatalos, előzetes eredményét veszik figyelembe, valamint további nyolc tagállam (Bulgária, Dánia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Olaszország, Portugália és Románia) országos becslését, illetve Nagy-Britannia és Lettország választási preferenciákról készült legutóbbi, választások előtti közvélemény-kutatását. Az este folyamán a hivatalos eredmények beérkezésével az EP folyamatosan frissíteni fogja az új parlamentre vonatkozó mandátumbecslését 23:15 után is.