Infostart.hu
eur:
355.21
usd:
312.21
bux:
139166.67
2026. június 23. kedd Zoltán
A budapesti Hajógyári-sziget látképe észak felől a Sziget fesztivál harmadik napján.
Nyitókép: A budapesti Hajógyári-sziget látképe észak felől. MTI Fotó: Magócsi Márton

Kiderült, miért nem lesz az Óbudai-sziget világörökségi terület

A Hadrianus-palota feltárása érdekében vette ki a kormány az Óbudai-szigetet a világörökségi pályázatból - közölte a Miniszterelnökség. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint az erődítmény korhű helyreállítása óriási kihívás, amit évekig tartó kutatásnak kell megelőznie, hogy autentikus legyen.

A kormány 2016-ban döntött arról, hogy pályázni fog a Római Birodalom 1500 kilométeres határvonala, az úgynevezett limes 65 magyarországi helyszínének világörökségi címére. Ezek egyike a 32 hektáros Óbudai-sziget - közismertebb nevén a Hajógyári sziget -, amely a pannóniai provincia központjának számító Aquincum része volt.

A pályázatot tavaly január 31-én nyújtották be, Visy Zsoltot, a Pécsi Tudományegyetem régészprofesszorát, a limes szakértőjét pedig kinevezték a a projekt miniszteri biztosának. Az UNESCO idén júniusban bírálja el a kérelmet. Múlt pénteken azonban megjelent egy rendelet a Magyar Közlönyben, amellyel a kormány indokolás nélkül kivette a szigetet a védettségre javasolt helyszínek közül. Az InfoRádió megkereste a Miniszterelnökséget, amely azt válaszolta, hogy a világörökségi minősítés lehetetlenné tenné a Hadrianus-palota korhű helyreállítását.

Ez a hatalmas, 10 ezer négyzetméteres, kőfallal körbevett erődítmény valóban az óbudai szigeten állt. A szakértők feltételezése szerint 106 és 108 között építette a terület helytartója, Hadrianus, aki később, a 117 és 138 között császárként uralkodott. A XIX. században még látszottak a romjai. Az első feltárását 1854 és 1857 között végezték, de akkor még fürdőnek vélték. 1941 és 1942, illetve 1951 és 1956 között is végeztek ásatásokat a szigeten, de visszatemették a feltárt épületmaradványokat.

Az Óbudai-sziget jövőbeni hasznosításáról a kormány még nem döntött, de a korhű restauráció lehetőségét mindenképpen nyitva kívánja tartani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Varga Mihály jegybankelnök: további kamatcsökkentések jöhetnek a nyár folyamán

Varga Mihály jegybankelnök: további kamatcsökkentések jöhetnek a nyár folyamán

A jegybankelnök szerint a kulcs most az iráni helyzet aktuális rendeződése, az inflációs kép ma már sokkal kedvezőbb, mint tavasszal volt. Szólt az árréskorlátozás jövőjéről, szerinte már annak kivezetése sem veszélyeztetné a folyamatokat. Kamatcsökkentési „mini ciklusban” vagyunk, a 25 pontos csökkentés után nem fognak megállni őszig – mondta Varga Mihály, miután 6,00 százalékra csökkentették az alapkamatot.

Megszavazta az Országgyűlés: búcsú a védett üzemanyagártól

Az Országgyűlés döntött a védett üzemanyagár kivezetését tartalmazó törvényjavaslatról. Előzőleg elfogadták a vizsgálóbizottságok megerősítését és a korrupcióellenes 110 oldalas csomagot is, benne a vagyonnyilatkozatok szigorításával és a kekvák megszüntetésével.
inforadio
ARÉNA
2026.06.23. kedd, 18:00
Apáti Ferenc
a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke
Gyengült a forint Varga Mihály szavai után

Gyengült a forint Varga Mihály szavai után

A hétfői gyengülés után kedden is nyomás alatt maradt a forint. A magyar deviza az MNB kamatdöntését követően tovább veszített értékéből, az euró jegyzése 357 közelébe, a dolláré 313 környékére gyengült. Bár a jegybank a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, a forint további nagy gyengülésbe kezdett azután, hogy Varga Mihály jegybankelnök a kamatdöntést követő tájékoztatón jelezte: a kedvező folyamatok fennmaradása esetén a Monetáris Tanács a nyár folyamán további kamatcsökkentésekre lát teret. A forintot eközben továbbra is befolyásolja az erős dollár, valamint a nemzetközi befektetői hangulatot meghatározó geopolitikai bizonytalanság.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×