Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
A budapesti Hajógyári-sziget látképe észak felől a Sziget fesztivál harmadik napján.
Nyitókép: A budapesti Hajógyári-sziget látképe észak felől. MTI Fotó: Magócsi Márton

Kiderült, miért nem lesz az Óbudai-sziget világörökségi terület

A Hadrianus-palota feltárása érdekében vette ki a kormány az Óbudai-szigetet a világörökségi pályázatból - közölte a Miniszterelnökség. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint az erődítmény korhű helyreállítása óriási kihívás, amit évekig tartó kutatásnak kell megelőznie, hogy autentikus legyen.

A kormány 2016-ban döntött arról, hogy pályázni fog a Római Birodalom 1500 kilométeres határvonala, az úgynevezett limes 65 magyarországi helyszínének világörökségi címére. Ezek egyike a 32 hektáros Óbudai-sziget - közismertebb nevén a Hajógyári sziget -, amely a pannóniai provincia központjának számító Aquincum része volt.

A pályázatot tavaly január 31-én nyújtották be, Visy Zsoltot, a Pécsi Tudományegyetem régészprofesszorát, a limes szakértőjét pedig kinevezték a a projekt miniszteri biztosának. Az UNESCO idén júniusban bírálja el a kérelmet. Múlt pénteken azonban megjelent egy rendelet a Magyar Közlönyben, amellyel a kormány indokolás nélkül kivette a szigetet a védettségre javasolt helyszínek közül. Az InfoRádió megkereste a Miniszterelnökséget, amely azt válaszolta, hogy a világörökségi minősítés lehetetlenné tenné a Hadrianus-palota korhű helyreállítását.

Ez a hatalmas, 10 ezer négyzetméteres, kőfallal körbevett erődítmény valóban az óbudai szigeten állt. A szakértők feltételezése szerint 106 és 108 között építette a terület helytartója, Hadrianus, aki később, a 117 és 138 között császárként uralkodott. A XIX. században még látszottak a romjai. Az első feltárását 1854 és 1857 között végezték, de akkor még fürdőnek vélték. 1941 és 1942, illetve 1951 és 1956 között is végeztek ásatásokat a szigeten, de visszatemették a feltárt épületmaradványokat.

Az Óbudai-sziget jövőbeni hasznosításáról a kormány még nem döntött, de a korhű restauráció lehetőségét mindenképpen nyitva kívánja tartani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Nagyon is létezik gasztroturizmus – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában, és felhívta a figyelmet újonnan összeállított gasztroséta helyekre. Beszélt arról is, hogy a hozzánk látogató külföldiek hetven százaléka milyen ételt keres, és hogy leáldozik-e a fine dining csillaga. Megtudhattuk tőle azt is, miért „házasítják” a japán és a perui konyhát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Bár a diplomácia hagyományosan elsősorban nemzetállami feladatként jelenik meg, az utóbbi évtizedekben számos más szereplő – például civil szervezetek, vállalatok, multinacionális intézmények, valamint települési és területi önkormányzatok – is aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Az önkormányzatok így saját nemzetközi hálózataik révén bővítik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás bevált gyakorlatait, és cserélnek közpolitikai modelleket. Az önkormányzati, vagy más néven szubnacionális diplomácia azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok alatti közigazgatási egységek közvetlenül létesítenek és ápolnak külföldi partnerkapcsolatokat. Budapest esetében is az figyelhető meg, hogy az elmúlt években egyre határozottabban lép fel önálló, saját útját járó szereplőként a nemzetközi porondon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 7. 08:35
×
×
×
×