eur:
411.77
usd:
395.37
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Diákok a középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgán a fővárosi Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumban 2019. május 6-án.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Nehezebb volt a mostani magyarérettségi, mint a tavalyi - tanári vélemény

Túl vannak az első izgalmakon az érettségizők, akik elsőként magyarból írásbeliztek emelt és középszinten. Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint az idei feladatsor középszinten nehezebb volt, mint a tavalyi, a műelemzés és az összehasonlító elemzés témája viszont jelenthetett némi felüdülést.

Magyar nyelv és irodalomból középszinten 1150 helyszínen 70 412, emelt szinten 49 helyszínen 1608 vizsgázó tesz érettségi vizsgát.

A középszintű magyarérettségin a diákoknak összesen 240 percük van a feladatok megoldására. Először az első feladatlapot kapják meg, amelyen egy szövegértési feladatsort és egy érvelést/gyakorlati szövegalkotási feladatot találnak, erre 90 percet kapnak.

A szövegértési feladat szövege egy (esetleg két, egymással összefüggő), 700-1000 szavas ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete. Az érettségizőknek értelmezniük kell a szöveget, majd az alapján különböző feladatokat kell megoldaniuk.

A középszintű magyar írásbeli két részből áll. Az első 90 perces részben a diákok kapnak egy hosszabb szöveget, és ezzel kapcsolatos szövegértési kérdéseket kell megválaszolniuk, majd írniuk kell egy 120-200 szavas, rövidebb érvelést vagy fogalmazást egy gyakorlati (nem irodalmi) kérdésről.

A játékokról, játékkutatásról szóló szöveget kaptak a diákok a középszintű írásbeli magyarérettségi első részében.

Az Eduline.hu-nak egy szaktanár azt mondta, hogy az idei feladatsor szerinte nehezebb, mint a tavalyi volt: bár a játékról szól, a szöveg száraz. A szakember úgy véli, maximális pontszámúra megoldani valószínűleg nehéz, és bár van a szöveg alatt lábjegyzet, az érettségi izgalmai között nem biztos, hogy a vizsgázók könnyen tudják értelmezni.

A szövegértéshez tartozó kérdéssorral kapcsolatban a tanár elmondta, a feladatok a középszintű tudást kérik vissza, így az akkora gondot nem jelenthet a diákoknak, ha sikerül értelmezniük a szöveget.

A feladatsor első, szövegalkotási részében aktuális témát is kaptak a diákok a középszintű magyar érettségin - értesült az Eduline.

A szinkronizált filmekről szóló érvelést vagy egy régészeti leletről szóló hivatalos levelet kell írniuk,

az érettségizők dönthetik el, hogy melyik feladatot oldják meg. Az érvelés egy 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás a megadott közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben, 120-200 szó terjedelemben.

Aki nem az érvelést, hanem a gyakorlati szövegalkotási feladatot választja, annak a megadott műfajban, témában kell szöveget írnia (például motivációs levelet, panaszos levelet, kérvényt, hozzászólást, felszólalást, vitaindítót, méltatást, ajánlást...), szintén 120-200 szó terjedelemben.

Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint a gyerekek valószínűleg a hivatalos levelet választják, mert ennek megvannak a kötött formai és szerkezeti szabályai, így akár időt is spórolhatnak, ha a begyakorolt formulákat használják.

Az emelt szintű vizsga szintén 4 órás, de nehezebb a középszintűnél. Ezt azok teszik le, akik egyetemre felvételiznek. Az emelt szintű magyar írásbelin a diákok egyetlen feladatlapot kapnak, az időt maguk oszthatják be. A középszintű vizsgához képest itt a feladatok között nagyobb hangsúllyal szerepel az irodalom, és vannak nyelvi-irodalmi műveltségi kérdések is.

Magyarból mint idegen nyelvből is ma érettségiznek. Ebből középszinten 59 helyszínen 136 vizsgázó érettségizik. Az élő idegen nyelvi írásbeli érettségi vizsgák szerkezete minden idegen nyelv esetében azonos.

Egyébként minden diáknak öt tárgyból kell érettségiznie: magyarból, matematikából, történelemből, egy élő idegen nyelvből vagy latinból, és ezek mellé még legalább egy tárgyat kell választani. Kedden matematikából, szerdán történelemből, csütörtökön angolból, pénteken németből tartanak írásbeli vizsgákat.

Címlapról ajánljuk

Budakalászt kiragadná természetes közegéből az új választási földrajz – megszólalt a polgármester

Nemcsak a fővárost, hanem az agglomerációs településeket is érzékenyen érintheti a választókerületek tervezett átalakítása. Forián-Szabó Gergely budakalászi polgármester elmondta, hogy a javaslat Budakalászt teljesen leválasztaná a természetes kapcsolatrendszeréről, ami a hétköznapi életben a lakosság számára komoly hátrányokkal járhat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×