Infostart.hu
eur:
379.38
usd:
321.86
bux:
125806.99
2026. február 24. kedd Mátyás

Eltüntetik a szennyezést a szovjet hadsereg után

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) megkezdte az esztergomi Strázsa-hegy közelében lévő volt szovjet gyakorló- és lőtér környezeti kármentesítését, a 2,7 hektáros területen jelentős az üzemanyag- és fémszennyezés - közölte az intézmény kommunikációs referense.

Kálmán Gergely elmondta, a korábbi környezetvédelmi felmérések szerint a volt katonai terület két helyszínen is szennyezett. Ezek a területek ivóvízbázisok közelében, kiemelten érzékeny területen találhatók.

A szovjetek által létesített volt üzemanyag-tároló területén a talaj szénhidrogénnel szennyezett. A DINPI strázsa-hegyi bemutatóközpontja melletti négy tavat harckocsiúsztatónak használták, ott az iszapban fémeket is kimutattak.

A 400 millió forintba kerülő munkálatok során az üzemanyag-tárolónál a szennyezett földet kitermelik, a tavakban lévő szennyezett iszapot pedig szikkasztás után ártalmatlanítják. A beavatkozás előtt a halakat, kétéltűeket, hüllőket ideiglenes élőhelyre telepítik.

A tavak kármentesítésével és az élőlények visszatelepítésével őszre végeznek.

A volt üzemanyag-tárolónál a betonlétesítmények bontását is elvégzik, itt 2021 augusztusára állhat helyre a természetes állapot.

A területet már a monarchia idején katonai gyakorlatokra használták. Az első világháború után Esztergom határvárossá vált, ezzel megnőtt katonai szerepe. A második világháború után 1956-ig a Strázsa-hegy a magyar honvédség gyakorlótere volt, 1956-tól a szovjet déli hadseregcsoport harckocsizó és vegyvédelmi alakulatai használták.

Az 1997-ben alapított Duna-Ipoly Nemzeti Park Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike, a fővárostól északra 60 ezer hektárnyi területen, a Pilis és a Börzsöny hegység nagyobb részén, a Duna és az Ipoly folyók között helyezkedik el.

Címlapról ajánljuk

Kaiser Ferenc: ukrán függőség Európától, orosz függőség Kínától

A háború még akár évekig eltarthat – mondja Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense, aki az ukrajnai háború közelgő negyedik évfordulója apropóján elmondta, a négy év Oroszország szempontjából nem hozott hasznot, a támadó fél nem sok mindent ért el abból, amit eltervezhetett, bizonyos területeket megszerzett, de talán erre nem akart négy évet elpazarolni. Oroszország embervesztesége milliós, Ukrajnáé sok százezres lehet. Nagyjából tiszta az is, mi áll a tűzszünet, így a béke útjában.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×