Infostart.hu
eur:
385.32
usd:
331.9
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) EP-képviselőcsoportjának elnöke sajtónyilatkozatot tesz az Országházban 2018. március 20-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Magas rangú résztvevők és kemény beszédek várhatók a Fideszről szóló néppárti vitán

Délután háromkor kezdődik Brüsszelben az Európai Néppárt közgyűlése, amelyen szavazhatnak a Fidesz kizárásáról vagy tagságának felfüggesztéséről. Orbán Viktor markáns beszéddel készül a rendezvényre, amelyen - szokatlan fejleményként - ott lesz az osztrák kancellár és a német CDU elnöke is.

Orbán Viktor ismét határozottan kiáll majd az eddig is képviselt álláspont mellett, vagyis a migráció elutasításában és a keresztény értékek védelmében a Fidesz nem hajlandó semmilyen kompromisszumra - írja a Magyar Nemzet.

A Népszava azt írja, hogy a politikai gyűlésen részt vesz Sebastian Kurz osztrák kancellár és Annegret Kramp-Karrenbauer, a német CDU elnöke is, amit a lap szokatlan fejleményként értékel. A CDU elnöke a Reutersnek arról beszélt, hogy szerinte fel kellene függeszteni, "be kellene fagyasztani" a Fidesz néppárti tagságát mindaddig, amíg nem épül újra a bizalom Orbán Viktor felé.

Közben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság EPP-s elnöke megerősítette álláspontját, miszerint meg kell szüntetni a Fidesz tagságát az Európai Unió jobbközép erőit összefogó pártcsaládjában. Juncker a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak beszélt erről. Mint mondta, a Fidesz eltávolodott a kereszténydemokrata alapértékektől, ezért már két éve javasolja kizárását az EPP-ből.

Nincs eljárási rend, és nem tudni, lesz-e szavazás

Ami a tanácskozás menetét illeti, nem a Fidesz tagságáról szóló vita lesz az első napirendi pont, így valószínű, hogy

a szavazás eredményét csak az esti órákban teszik közzé – kérdés azonban, hogy pontosan miről szavaznak majd.

Erről több találgatás is megjelent a lapokban. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy az EPP elnöksége csak az utolsó pillanatban dönt arról, milyen szankciót bocsásson szavazásra.

A lap kormánypárti informátorai szerint a Fidesz ideiglenes, néhány hónapos felfüggesztése tűnik a legvalószínűbbnek. A szankció az európai parlamenti választásokig vagy akár valamivel tovább, fél évig is eltarthatna, és a néppárt több feltételt is szabna a Fidesznek.

Ha a döntéshozó testület megszavazná az erről szóló határozati javaslatot, akkor a felfüggesztést követően egy háromfős testület vizsgálná, hogy a Fidesz politikája megfelel-e a néppárt irányvonalának és elveinek. Kiszivárgott hírek szerint a belga Herman van Rompuy, az Európai Tanács korábbi elnöke, Mikulás Dzurinda volt szlovák kormányfő, az EPP brüsszeli Wilfried Martens kutatóintézetének elnöke és Wolfgang Schüssel egykori osztrák kancellár esélyes rá, hogy a vizsgálóbizottság tagja legyen.

A Magyar Nemzet kormánypárti informátorai szerint azonban

ez a megoldás a kizárás előszobája, és elfogadhatatlan lenne a Fidesz számára.

A lap idézi Balog Zoltánt, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnökét, aki a német Die Weltnek arról beszélt, hogy a Fidesz még soha nem állt ilyen közel a szakításhoz az Európai Néppárttal.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn úgy fogalmazott, hogy

"azt szeretnénk, ha tiszta és világos viszonyokat lehetne teremteni.

Mi egy erős és egységes, kereszténydemokrata ihletésű néppártot szeretnénk látni, amely elutasítja az illegális bevándorlást, és mindaddig, amíg erre jó esély és remény kínálkozik, addig szeretnénk a néppárt soraiban lenni."

Annyi bizonyos, ahogyan arról az Infostart is beszámolt, hogy a tanácskozásnak nincs külön eljárási rendje, nem tudni, hogy milyen hosszúra nyúlik majd a délutáni brüsszeli tanácskozás, ahogyan az sem ismert, hogy hányan és milyen időkeretben szólalnak majd fel, de minden résztvevő kifejtheti a véleményét.

Eltérő vélemények az ulitmátum betartásáról

A Népszava kedden arról írt, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP-) választási csúcsjelöltje hajlott volna arra, hogy elhagyják a Fideszről szóló szavazást, ha Orbán Viktor ígéretet tesz a hárompontos ultimátum teljesítésére, Annegret Kramp-Karrenbauer, a német CDU elnöke és Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke azonban elvetette ezt a lehetőséget.

Több tagpárt is jelezte, hogy ragaszkodik a szavazás megtartásához,

de lehet, hogy Manfred Weber arra tesz indítványt szerdán, hogy mivel az ultimátumából két pont - Orbán Viktor bocsánatkérése és a plakátkampány leállítása - már teljesült, valamint a CEU ügye is elmozdulni látszik a holtpontról (Orbán Viktor kedden levélben biztosította a bajor kormányt, hogy nem fogja megakadályozni, hogy a Müncheni Műszaki Egyetem a CEU-val való együttműködésének keretében részt vegyen a magyar felsőoktatásban; a hírt megerősítette Florian Herrmann szövetségi-, európai és médiaügyekért felelős bajor miniszter), ezért szavazzanak a hárompontos követelésekre adott fideszes válaszról, és hagyják meg a párt tagságát.

Ebben az esetben a Fidesz kizárása vagy tagságának felfüggesztése csak akkor kerülne napirendre, ha leszavazzák Manfred Weber javaslatát. A végleges javaslatot arról, hogy pontosan mi legyen a szavazás tárgya, sajtóhírek szerint szerda dél körül terjeszti be a pártcsalád vezetése.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×