Infostart.hu
eur:
377.39
usd:
323.56
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) EP-képviselőcsoportjának elnöke sajtónyilatkozatot tesz az Országházban 2018. március 20-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Magas rangú résztvevők és kemény beszédek várhatók a Fideszről szóló néppárti vitán

Délután háromkor kezdődik Brüsszelben az Európai Néppárt közgyűlése, amelyen szavazhatnak a Fidesz kizárásáról vagy tagságának felfüggesztéséről. Orbán Viktor markáns beszéddel készül a rendezvényre, amelyen - szokatlan fejleményként - ott lesz az osztrák kancellár és a német CDU elnöke is.

Orbán Viktor ismét határozottan kiáll majd az eddig is képviselt álláspont mellett, vagyis a migráció elutasításában és a keresztény értékek védelmében a Fidesz nem hajlandó semmilyen kompromisszumra - írja a Magyar Nemzet.

A Népszava azt írja, hogy a politikai gyűlésen részt vesz Sebastian Kurz osztrák kancellár és Annegret Kramp-Karrenbauer, a német CDU elnöke is, amit a lap szokatlan fejleményként értékel. A CDU elnöke a Reutersnek arról beszélt, hogy szerinte fel kellene függeszteni, "be kellene fagyasztani" a Fidesz néppárti tagságát mindaddig, amíg nem épül újra a bizalom Orbán Viktor felé.

Közben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság EPP-s elnöke megerősítette álláspontját, miszerint meg kell szüntetni a Fidesz tagságát az Európai Unió jobbközép erőit összefogó pártcsaládjában. Juncker a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak beszélt erről. Mint mondta, a Fidesz eltávolodott a kereszténydemokrata alapértékektől, ezért már két éve javasolja kizárását az EPP-ből.

Nincs eljárási rend, és nem tudni, lesz-e szavazás

Ami a tanácskozás menetét illeti, nem a Fidesz tagságáról szóló vita lesz az első napirendi pont, így valószínű, hogy

a szavazás eredményét csak az esti órákban teszik közzé – kérdés azonban, hogy pontosan miről szavaznak majd.

Erről több találgatás is megjelent a lapokban. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy az EPP elnöksége csak az utolsó pillanatban dönt arról, milyen szankciót bocsásson szavazásra.

A lap kormánypárti informátorai szerint a Fidesz ideiglenes, néhány hónapos felfüggesztése tűnik a legvalószínűbbnek. A szankció az európai parlamenti választásokig vagy akár valamivel tovább, fél évig is eltarthatna, és a néppárt több feltételt is szabna a Fidesznek.

Ha a döntéshozó testület megszavazná az erről szóló határozati javaslatot, akkor a felfüggesztést követően egy háromfős testület vizsgálná, hogy a Fidesz politikája megfelel-e a néppárt irányvonalának és elveinek. Kiszivárgott hírek szerint a belga Herman van Rompuy, az Európai Tanács korábbi elnöke, Mikulás Dzurinda volt szlovák kormányfő, az EPP brüsszeli Wilfried Martens kutatóintézetének elnöke és Wolfgang Schüssel egykori osztrák kancellár esélyes rá, hogy a vizsgálóbizottság tagja legyen.

A Magyar Nemzet kormánypárti informátorai szerint azonban

ez a megoldás a kizárás előszobája, és elfogadhatatlan lenne a Fidesz számára.

A lap idézi Balog Zoltánt, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnökét, aki a német Die Weltnek arról beszélt, hogy a Fidesz még soha nem állt ilyen közel a szakításhoz az Európai Néppárttal.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn úgy fogalmazott, hogy

"azt szeretnénk, ha tiszta és világos viszonyokat lehetne teremteni.

Mi egy erős és egységes, kereszténydemokrata ihletésű néppártot szeretnénk látni, amely elutasítja az illegális bevándorlást, és mindaddig, amíg erre jó esély és remény kínálkozik, addig szeretnénk a néppárt soraiban lenni."

Annyi bizonyos, ahogyan arról az Infostart is beszámolt, hogy a tanácskozásnak nincs külön eljárási rendje, nem tudni, hogy milyen hosszúra nyúlik majd a délutáni brüsszeli tanácskozás, ahogyan az sem ismert, hogy hányan és milyen időkeretben szólalnak majd fel, de minden résztvevő kifejtheti a véleményét.

Eltérő vélemények az ulitmátum betartásáról

A Népszava kedden arról írt, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP-) választási csúcsjelöltje hajlott volna arra, hogy elhagyják a Fideszről szóló szavazást, ha Orbán Viktor ígéretet tesz a hárompontos ultimátum teljesítésére, Annegret Kramp-Karrenbauer, a német CDU elnöke és Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke azonban elvetette ezt a lehetőséget.

Több tagpárt is jelezte, hogy ragaszkodik a szavazás megtartásához,

de lehet, hogy Manfred Weber arra tesz indítványt szerdán, hogy mivel az ultimátumából két pont - Orbán Viktor bocsánatkérése és a plakátkampány leállítása - már teljesült, valamint a CEU ügye is elmozdulni látszik a holtpontról (Orbán Viktor kedden levélben biztosította a bajor kormányt, hogy nem fogja megakadályozni, hogy a Müncheni Műszaki Egyetem a CEU-val való együttműködésének keretében részt vegyen a magyar felsőoktatásban; a hírt megerősítette Florian Herrmann szövetségi-, európai és médiaügyekért felelős bajor miniszter), ezért szavazzanak a hárompontos követelésekre adott fideszes válaszról, és hagyják meg a párt tagságát.

Ebben az esetben a Fidesz kizárása vagy tagságának felfüggesztése csak akkor kerülne napirendre, ha leszavazzák Manfred Weber javaslatát. A végleges javaslatot arról, hogy pontosan mi legyen a szavazás tárgya, sajtóhírek szerint szerda dél körül terjeszti be a pártcsalád vezetése.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel a határidős indexek már mérsékelt esést jeleznek előre, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten esnek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×