A nők sokszor későn észlelik az infarktus okozta panaszokat, ezért Magyarországon ők nagyobb arányban halnak ebbe bele, mint a férfiak - hívta fel a figyelmet az egészségügyért felelős államtitkár.

Horváth Ildikó szerint az egyik tényező az lehet, hogy a nők hajlamosak előbb a feladatokra, a családra, a munkára gondolni, és csak sokadikként a saját szívükre, így azután, ha panaszaik jelentkeznek, azokat csak későn észlelik és későn kerülnek be az ellátórendszerbe.

A panaszok észlelésétől a mentő hívásáig eltelt, úgynevezett hezitációs időszak döntő jelentőségű a kimenetel szempontjából

- mondta a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára. A nőknél ritkábban jelentkezik szúró mellkasi fájdalom, a tünetek enyhébbek - tette hozzá Becker Dávid.

"Valami fura érzés szokott lenni, valami olyan, ami eddig még nem volt, és ez egy nagyon rossz közérzetet jelent, ami néhány perccel később súlyosbodik." Ilyenkor mentőt kell hívni, nem a háziorvoshoz vagy az ügyeletre menni, mert

ha több egészségügyi ellátó megállója van az infarktusos beteg ellátásának, amíg eljut a katéteres laborba, meg is duplázódhat a halálozások száma"

- hangsúlyozta a szakember.

A nők átlagosan nyolc évvel később kapnak szívinfarktust, mint a férfiak, ezért is nagyobb a halálozási arány - mondta a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet megbízott főigazgatója. Andréka Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy

a dohányzás jelentősen növeli a szívroham kockázatát.

"Régóta ismert, hogy a női nemi hormonok védik a nőket a hormonálisan aktív időszakban a szív- és érrendszeri megbetegedésektől és magától az infarktustól is. Azt azonban nagyon fontos megjegyezni, hogy ez egészen addig van így, ameddig nem dohányoznak, mert

a dohányzás önmagában képes ellensúlyozni a nemi hormonok védő szerepét.

Andréka Péter hozzátette, az országos adatok szerint alig kap több nő szívinfarktust Magyarországon, mint férfi, csupán a halálozási arány nagyobb.