Infostart.hu
eur:
381.03
usd:
321.23
bux:
128078.01
2026. február 2. hétfő Aida, Karolina
Társát fényképezi egy futó a pesti alsó rakparton 2018. december 15-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Búvárok keresik a Dunába lőtt zsidó áldozatok maradványait Budapesten

Izraeli szakemberek keresik az 1944-ben meggyilkolt zsidók földi maradványait a Dunában Budapesten. Az InfoRádiónak nyilatkozó búvárrégész, Tóth János Attila szerint jóformán lehetetlen azonosítani az áldozatokat.

A nyilasok 1944 telén több ezer zsidót lőttek bele a Dunába a folyó budapesti szakaszán, a Margit-híd és a Lánchíd között. 67 évvel később, a Margit-híd 2011-es felújításakor a medret tisztító búvárok emberi csontokat, cipőket és ruhafoszlányokat hoztak a felszínre. A 15-20 személyhez tartozó maradványokat a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetében, valamint az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézet Budapesti Orvosszakértői Intézetében is megvizsgálták. Nem tudták biztosan megmondani, hogy a kivégzett zsidók csontjait találták-e meg, de valószínűsítették, hogy igen, mert lőtt sebeket is felfedeztek rajtuk, az áldozatok között nők, férfiak és gyerekek is voltak, sőt többen rokonságban álltak egymással.

Mindazonáltal a szakértőknek azt is figyelembe kellett venniük, hogy a németek 1944. november 4-én – valószínűleg véletlenül – felrobbantották a korábban aláaknázott Margit-hidat, aminek következtében legalább száz, de az is lehet, hogy hatszáz holttest zuhant a Dunába.

Az InfoRádiónak nyilatkozó búvárrégész, Tóth János Attila szerint ezért jóformán lehetetlen azonosítani az áldozatokat.

A zsidó vallás előírásai szerint a holttesteket minél hamarabb el kell temetni, a 2011-ben megtalált áldozatok származásának bizonytalansága azonban évekig tartó vitát robbantott ki, ezért az újratemetést csak 2016. április 15-én tartották meg a Kozma utcai zsidó temetőben. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által szervezett neológ zsidó szertartáson egy katolikus és egy református püspök is beszédet mondott. Ezt követően a téma évekig lekerült a nyilvánosság napirendjéről. Jair Lapid magyar származású izraeli politikus ugyan megpróbálta rávenni a magyar kormányt a kutatás folytatására, de nem járt sikerrel.

A meggyilkolt zsidók hozzátartozói azonban felkértek egy izraeli kutatóegységet, hogy hozzák fel a folyóban lévő maradványokat. A ZAKA International Rescue Unit egy 1995-ben alapított, magánadományokból fenntartott civil szervezet, amelynek tagjai között speciálisan képzett búvárok is vannak. Az ő munkájukhoz kért segítséget David Lau izraeli főrabbi 2018. július 19-én Jeruzsálemben a magyar miniszterelnöktől,

Orbán Viktor pedig Köves Slomót, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség elnökét bízta meg a közvetítői feladattal.

Az új kutatást Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára jelentette be január 13-én Jeruzsálemben, ahol David Lau mellett Jichák Vaknin izraeli vallásügyi miniszterrel is tárgyalt. Ugyanazon a napon a Zaka három szakembere megérkezett Budapestre, és kedden megkezdte a Duna műszeres átvizsgálását. Egy túlélő mutatta meg nekik, hogy a nyilasok pontosan hol lőtték bele a folyóba az újlipótvárosi gettó védett házaiból kiterelt zsidókat.

A Zaka megjelenésével egy időben, de attól függetlenül magánlátogatáson Magyarországon járt Arijeh Deri izraeli belügyminiszter, aki találkozott magyar kollégájával, Pintér Sándorral. Beszélt vele az akcióról, utána pedig írt róla a Twitteren. Ennek köszönhetően hozhatta nyilvánosságra a hírt először a kibic.hu, utána pedig a BBC és a Reuters.

Sajtóértesülések szerint a Dunából kiemelendő maradványokat Izraelbe szállítják, és ott temetik el. Köves Slomó ezt nem erősítette meg az InfoRádiónak. Szerinte még korai erről beszélni.

A magyar belügyminisztérium közleményben tudatta, hogy minden segítséget megad a kutatáshoz, aminek költségeit egyébként az InfoRádió értesülése szerint izraeli magánadományokból fedezik, és a munkában csak izraeliek vesznek részt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szakértő: jogszerűtlen a Mercosur-egyezmény, Németország mégis valamiért nagyon akarja

Az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása nélkül is alkalmazni akarja a Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. Ehhez már az is elegendő lenne, ha egy Mercosur-ország ratifikálná a szerződést –- nyilatkozta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
Szárnyra kapott a forint

Szárnyra kapott a forint

Valóságos devizapiaci hullámvasútnak lehettünk szemtanúi az elmúlt két hétben. A legfontosabb mozgások a dollárban történtek, az amerikai deviza körüli bizalom megingása és az erősödő „Hedge America” narratíva miatt. A dollár többéves mélypontok közelébe gyengült az euróval és a forinttal szemben is, bár azóta némi korrekció látható az árfolyamokban.  A hét második felében a fókusz részben átfordult a Fed jövőbeli elnökének személye körüli bizonytalanságra: Kevin Warsh Trump általi jelölése és a jegybankár a korábban várt laza monetáris politikai rezsim kockázatának enyhülése erősödő pályára állította a dollárt. A forint piacát az elmúlt napokban szintén nagy kilengések jellemezték, ez alól pedig a mai nap sem jelent kivételt. A magyar deviza erősen kezdte a napot az euróval és a dollárral szemben is, az árfolyam mindkét piacon 1 egységnél többet csökkent ma már.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×