Korabeli fényképek, dokumentumok alapján rekonstruálják a Nemzeti Vértanúk Emlékművét, amely még idén elkészül - mondta az InfoRádiónak a Steindl Imre Program vezetője. Wachsler Tamás hozzátette: a tervek szerint a Nagy Imre-szobrot a Jászai Mari tér déli részén állítják fel június 16-ig.

Az emlékmű feliratai kapcsán van némi bizonytalanság, ugyanis

olyan fényképet nem sikerült találni, ami mind a négy oldalt megfelelően bemutatja,

de a vörös terror áldozataira emlékező szobor olyan lesz, mint eredetileg volt - közölte Wachsler Tamás.

A térről elszállított Nagy Imre-szoborkompozíció a tervek szerint a Jászai Mari térre kerül, várhatóan még 2019. június 16., az egykori miniszterelnök kivégzésének évfordulója előtt. A Nagy Imre-szobrot a tér V. kerületi felének geometriai középpontjában állítanák fel - közölte Wachsler Tamás.

Beszélt arról is, hogy

a Vértanúk tere autómentessé válik, ez alól az egyetlen kivétel a 15-ös busz lesz.

Hosszú tanácskozás után 1934-ben állították fel Füredi Richárd szobrát, mellyel bevallottan az 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt elesett, kivégzett emberekre, vagyis a vörös terror áldozataira kívántak emlékezni.

Romsics Ignác: a szobor megosztó volt

1934-ben avatták fel a most újra felállítani tervezett emlékművet a Kossuth tér sarkánál, amellyel a Tanácsköztársaság halottjaira emlékeztek. Az InfoRádiónak nyilatkozó Romsics Ignác történész szerint a szoborállítás akkor is megosztó volt és most is az.

A szobor összesen tíz évig állt, mert 1944-'45 fordulóján lebontották a Vértanúk terén, közel a nemrég elvitt Nagy Imre-szobor helyéhez

- mondta a történész, egyetemi tanár az InfoRádió érdeklődésére.

"Ez egy elég robusztus, monstrum emlékmű volt kőből. A tetején egy nagy koporsó, az emlékmű főalakja egy Hungáriát ábrázoló hölgy volt, a másik oldalán egy férfi birkózott egy sárkánnyal vagy egy kígyóval, ami nyilvánvalóan Magyarországot és a bolsevizmust jelképezi" - ecsetelte Romsics, hozzátéve, az emlékművön voltak nevek, az áldozatok nevei is.

Mint emlékeztetett, a fővárosi közgyűlésben volt akkoriban egy eléggé jelentős szociáldemokrata és liberális frakció is, amely azt szerette volna, ha valami

olyan emlékmű készül, ami a vörös és a fehér terrornak az áldozataira egyaránt emlékeztet, de ezt elvetették.

"Mivel a szociáldemokraták és a liberálisok igénye nem teljesült, ezért a szobor megosztó volt, tehát

a hivatalos állami vezetés ünnepelt ott, amíg ünnepelt"

- jegyezte meg Romsics Ignác.

1945 után a helyzet változott, mert bár a két világháború között több helyen volt ehhez hasonló, kisebb méretű, kisebb jelentőségű emlékmű,

'45 után ezeket lebontották szinte kivétel nélkül, és a helyébe a fehér terror áldozatainak állítottak emléket az ország számos pontján.

"Amikor jött a rendszerváltozás

1989-'90-ben, akkor ezeket a szobrokat elvitték, lebontották,

a pestieket kivitték a Szoborparkba, és a helyükbe elkezdtek ismét a vörös terror áldozatainak emléket állítani.

A Nagy Imre-szobor elvitele, illetve az 1934-es szobor visszaállítása ebbe a sorba illeszkedik"

- húzta alá Romsics, megjegyezve még, hogy ezt az emlékművet újra kellett alkotni, ugyanis korábban - tudomása szerint - lerombolták.

Úgy látja,

a szoborcsere - a Nagy Imre-szobor elvitelével kezdődően - megosztja a magyar embereket, a kormány támogatói egyetértenek vele, akik viszont nem támogatják a kabinetet, nem.

Utóbbiak csoportját ebben az ügyben Romsics meg tudja érteni, "Nagy Imre pályájának a csúcsa a Parlamenthez kötődik, a híd pedig azt szimbolizálta, hogy az egyik partról a másik felé megy át rajta, de középen megáll, ami konszenzusos üzenet".

A mostani szobor viszont nem fogja ezt a konzenzust hordozni, "nem azzal a céllal állították akkor sem",

és az áldozatok neve sem lesz rajta.

Romsics Ignác szerint azt az üzenetet fogja küldeni a régi-új emlékmű, hogy 1919-'20-ban volt Magyarországon vörös terror, mint ahogy valóban volt is, de nem szól semmit a fehér terrorról, ami pedig szintén volt.