Infostart.hu
eur:
355.26
usd:
307.91
bux:
133761.24
2026. június 11. csütörtök Barnabás
A Magyar Szakszervezeti Szövetség demonstrációján tüntetők a rendőrsorfalat áttörve bejutottak a Kossuth térre 2018. december 8-án. A tiltakozást az évi ötven nap túlmunka ellen, a tudományos kutatási szabadságáért és a tanszabadságért tartották. A demonstrációhoz számos szakszervezet és szakszervezeti szövetség csatlakozott.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Véget ért a túlóratörvény elleni tüntetés

Szombat kora délután véget ért a szakszervezetek tiltakozó akciója a munka törvénykönyvének tervezett módosítása ellen Budapesten. A tüntetők bejutottak a lezárt Kossuth térre is. A rendezvényen kiderült, hogy újabb megmozdulásokat is terveznek.

A szakszervezetek a tiltakozó demonstrációt a többi között a munkaidőkeret egy évről három évre emelése és a rendkívüli munkaidő éves keretének 250 óráról 400 órára növelése miatt szervezték. (A törvényjavaslat változtatásairól lásd a cikk végi összefoglalót.)

A tüntetők a fővárosi Jászai Mari téren gyülekeztek, majd 11 óra után elindultak a Szent István körúton a Nyugati pályaudvar felé.

A tömeg a Kossuth Lajos tér felé indult.

Budapest, 2018. december 8.
Résztvevők vonulnak a Magyar Szakszervezeti Szövetség demonstrációján a fővárosi Szent Isván körúton 2018. december 8-án. A tiltakozást az évi ötven nap túlmunka ellen, a tudományos kutatási szabadságáért és a tanszabadságért tartották. A demonstrációhoz számos szakszervezet és szakszervezeti szövetség csatlakozott.
MTI/Szigetvary Zsolt
A demonstrálók vonulnak a Magyar Szakszervezeti Szövetség demonstrációján a fővárosi Szent Isván körúton. A tiltakozást az évi ötven nap túlmunka ellen, a tudományos kutatási szabadságáért és a tanszabadságért tartották. A demonstrációhoz számos szakszervezet és szakszervezeti szövetség csatlakozott. (MTI/Szigetvary Zsolt)

Az Alkotmány utca végében felállított színpadhoz fél 12 körül érkezhetett az Index tudósítója által több ezresre becsült tömeg.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség, a tüntetés főszervezőjének képviselői egy molinót tartanak maguk előtt, amelyen az olvasható, hogy "Tiltakozunk a rabszolgatörvény ellen!".

A demonstrálók szakszervezeti lobogókat, tiltakozó táblákat lehet látni, sokan sípokat fújva vonulnak.

Egyetemistáknál a CEU melletti transzparensek is voltak, és „Szabad Egyetem", „Nem vagyok áru" feliratú táblákat, valamint "Közösen a rabszolgatörvény ellen!", "Amikor a diktatúra tény, a forradalom kötelesség!", "Nem leszünk Európa Kínája!" és "36 hónap alatt a természet háromszor ébred és te?" feliratú transzparenseket is lehetett látni.

A beszédek összefoglalása

A szakszervezetek a munkakörülmények javítását, ezért a munka törvénykönyve tervezett módosításának azonnali visszavonását követelik - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke a demonstráción. 2019. január 1-jétől két számjegyű béremelést akarnak és azt, hogy visszaadják a cafeteria megszüntetett elemeit.

A MaSzSz által szervezett tiltakozó akción a szövetség elnöke bejelentette, a munkaidőkeret emelését és a túlmunkaórák számának jelentős növelését tartalmazó törvénytervezet mielőbbi visszavonása érdekében

a munkavállalói érdekképviselet hétfőtől országos útlezárásokat szervez.

A szakszervezeti vezető szerint az országban egy furcsa autoriter kapitalizmus alakult ki, ami elveszi a dolgozók "megtakarításait, jogait, hovatovább az életüket is". Ezt azonban a szakszervezet nem hagyja - mondta Kordás László a tüntetőknek.

Szilágyi József, a Liga Szakszervezetek társelnöke a 36 hónapos munkaidőkeretről és a maximális 400 óra túlmunkáról elmondta: álláspontjuk szerint még törvénnyel sem lehet eltérni az Európai Unió munkajogi irányelvétől, nem lehet szó semmilyen önként vállalt túlmunkáról.

A szakszervezet tiltakozik, hogy a munka világát, a jövedelmi viszonyokat döntően meghatározó jogi normákat a kormány érdemi szociális párbeszéd nélkül, egyoldalúan terjeszti az Országgyűlés elé

- jelentette ki a Liga társelnöke, aki egyúttal jelezte, hogy a jövőben az olyan kérdések megoldására, mint a munka törvénykönyve tervezett átalakítása, hatékony három oldalú szociális párbeszédre van szükség.

Eörsi Nóra a Hallgatói Szakszervezet képviseletében azt mondta, ugyan a felsőoktatás ügye őket jobban érinti, de kiállnak a tervezett törvénymódosítás ellen.

Mezei Tibor, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének elnöke arról beszélt, hogy

az állami hivatalokban dolgozók új jogállásról szóló törvény is arról szól, hogy dolgozzanak többet ugyanannyi pénzért.

Hozzátette: az országban általános probléma a munkaerőhiány, de mindkét törvény a munkaidő és a túlórák növelésével akarja ezt a problémát kezelni, de ez nem jó megoldás.

Benyomultak a Kossuth térre

A szakszervezeti beszédek végén a tüntetők a rendősorfalat áttörve bejutottak a Kossuth térre, ahol kormányellenes jelszavakat skandáltak.

Délután kettőre nagyjából 100-200 ember maradt, ők farkasszemet néznek a lépcsőkön dupla sorfalban álló rendőrökkel. Az Index tudósítása szerint fél három körül szétszéledt a tömeg.

Címlapról ajánljuk
„Rajta vagyunk az állami vagyon visszaszerzésén” – kormányszóvivői sajtótájékoztató Magyar Péterrel

„Rajta vagyunk az állami vagyon visszaszerzésén” – kormányszóvivői sajtótájékoztató Magyar Péterrel

Milliárdok indulnak a kórházi klímaügy rendezésére, átvilágítják a 100 milliárdos mohácsi Duna-híd ügyét, számokra támaszkodva csökkentik a beruházás értékét. Dekriminalizálják a kriptózást, az uniós pénzek hazahozatalához szükséges 27 szupermérföldkövet pedig rövidesen teljesítik. A vagyonadónál a 2025 végi állapot számít majd Magyar Péter miniszterelnök javaslata szerint. Néhány ügyben a Kormány.hu-n társadalmi konzultáció jön.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
Időjárás-előrejelzés érkezett: jön a kánikula, ekkor robban be a nyár Magyarországon

Időjárás-előrejelzés érkezett: jön a kánikula, ekkor robban be a nyár Magyarországon

Május végén Nyugat-Európában több hőmérsékleti rekord is megdőlt, mikor egy hőkupola tartósan kiugróan magas hőmérsékletet eredményezett több országban is. Hazánkban ebben az időben szintén meleg idő volt, de nem volt extrém a hőség, de nem volt extrém a hőség, ahogy most, június elején sem robbant még be az igazi nyár. A kérdés az, hogy a következő hetekben és a nyár hátralévő részében mennyire kell hasonlóan tartós hőségre készülni. Lapunknak a Weather on Maps meteorológusai elmondták, hogy június végén és július elején már nagy valószínűséggel kialakulhat egy legalább hét-tíz napos, összefüggő hőhullám térségünkben, miközben a szezonális előrejelzések Nyugat- és Közép-Európára továbbra is száraz, meleg mintázatot jeleznek előre. A frissebb rövid távú előrejelzések szerint ugyan egy hidegfront hoz átmeneti lehűlést és zivatarokat, a hosszabb távú trendek már a nyári hőhullámok esélyének növekedését mutatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×