Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Nyitókép: Pixabay

A vízbe telepítenek viharjelző állomásokat a Balatonon

Október 31-én éjjel véget ér az idei szezonális viharjelző szolgáltatás a tavakon. A Balatonon a következő viharjelző szezonra bővítést, korszerűsítést hajtanak végre a rendszeren, amelynek része lesz három, teljesen új technológián alapuló, a vízben felállított állomás is - hangzott el a katasztrófavédelem, a vízirendészet és a meteorológiai szolgálat közös szezonzáró tájékoztatóján pénteken Balatonföldváron.

Tanka László tűzoltó ezredes elmondta, hogy az április elején beindított, hét hónapon át tartó viharjelző szezonban a Balatonon 46, a Velencei-tavon 4, a Tisza-tavon 5, a Fertő-tavon 11 viharjelző állomás működött. Megjegyezte, hogy az utóbbi négy évben a viharjelzők száma 50 százalékkal nőtt.

Szólt arról is, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság által elnyert uniós támogatásból mintegy 100 millió forint jut az igazgatóság által üzemeltetett balatoni viharjelző rendszer fejlesztéseire. Ennek keretében 14 állomáson cserélik le a villanócsöves jelzőket LED-esre. Balatonederics, a Keszthelyi-öböl, Balatonszepezd és Tihany Bahart-kikötője új, korszerű lámpákat kap. Új és innovatív megoldásként a Balaton mindhárom medencéjében létesül egy-egy vízbe telepített állomás napelemekkel, vezérlőszekrénnyel, akkumulátorokkal.

Az ezredes hangsúlyozta, 2108-ban nem történt olyan vízi baleset az ország nagytavain, amelynek oka bármelyik viharjelzőrendszer működésének hibájából fakadt volna. Hozzátette, a 2019-re tervezett fejlesztéseknek köszönhetően tovább nő a biztonság a Balatonon.

Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke a viharjelző szezon időjárását értékelve elmondta, hogy a sokéves átlaghoz képest jóval többször kellett elrendelni viharjelzést a gyakori zivatarok miatt, azonban a Balatonnál több mint 10 százalékkal, a Velencei-tónál több mint 20 százalékkal csökkent a viharjelzések fenntartási ideje. Számottevően csökkent a kiadott másodfokú viharjelzések és az erős viharok száma.

A meteorológusok által áprilistól szeptemberig elemzett időszak az elmúlt évtizedek átlagánál is melegebbnek bizonyult a Balaton-régióban, bár nem jellemezték hőségnapok. Siófokon 3,3, Keszthelyen 2,4 Celsius-fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet a 1971-2000-es évek átlagánál. A hat hónap csapadékösszege átlagosan 400-450 milliméter volt, ami 50, helyenként 100 milliméterrel is meghaladta a sokévi átlagot. Ennek köszönhetően az Európát több helyen sújtó aszály elkerülte a térséget - mondta Radics Kornélia.

Horváth László, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője elmondta, a viharjelző szezonban a vízirendőrök közel 200 "kifutással" több mint 400 ember életét mentették meg. Arról is beszámolt, hogy tavaly év végig 24-en fulladtak a tóba, idén viszont jelentősen csökkent - október végén 7 áldozatról számoltak be - ez a szám.

Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×