Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke (háttal) beszél a Nem hagyjuk a CEU-t! tüntetésen Budapesten, a Zrínyi utcában 2018. Október 26-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Demonstráció a CEU mellett Budapesten

Az egyetem Nádor utcai épülete elé péntek estére a Momentum Mozgalom szervezett tüntetést.

A CEU rektora csütörtökön jelentette be, hogy ha a magyar kormány egy hónapon belül nem állapodik meg az egyetemmel, akkor Bécsben is létre hoznak egy kampuszt.

A bejelentés után a Momentum Mozgalom pénteken este 6-ra tüntetést szervezett a CEU elé.

Fekete-Győr András, a mozgalom elnöke a demonstráción úgy vélekedett: a kormány azért akarja elüldözni a CEU-t Magyarországról, azért teszi tönkre az oktatást, mert Orbán Viktor fél azoktól, akik gondolkodnak.

A kormányfőnek december 1-ig van ideje arra, hogy "levegye a mocskos, korrupt kezét az egyetemről", a magyaroknak pedig arra, hogy megvédjék, ami az övék - tette hozzá a politikus.

Véleménye szerint ma olyan gondolkodókra van szüksége Magyarországnak, mint Széchenyi, Deák és Kossuth volt. Olyan emberekre, akik megálmodnak egy egyszerre nemzeti és európai Magyarországot. Ilyen embereket képez a CEU - jelentette ki Fekete-Győr András. Ám az Orbán-rendszerben - folytatta - nem divat se gondolkodni, pláne nem divat bármit megkérdőjelezni. Vagyis, a kormánynak ma nem volna szüksége Széchenyire, Deákra és Kossuthra - fűzte hozzá.

A politikus úgy fogalmazott: őt nem érdekli, hogy az Egyesült Államok önbecsülését miként érinti egy amerikai egyetem "elüldözése" Magyarországról. Őt az háborítja fel, hogy magyarok tömegeitől veszik el a tudás lehetőségét, és a magyarok nemcsak dolgozni, hanem már tanulni is külföldre járnak.

Éppen ezért, a CEU megtartásáért a Momentum szórólapos kampányt indít az egyetem mellett, illetve november 16-ra újabb demonstrációt hirdet - mondta Fekete-Győr András.

Berg Dániel, a Momentum elnökségi tagja, a CEU egykori diákja szerint a kormány azért kiáltotta ki "közellenséggé" a CEU-t, mert az értékrendje nem egyezik az általa hangoztatott "álnemzeti lózungokkal". Valójában nem a CEU, hanem az igazság és a kritikus gondolkodás ellen küzdenek - tette hozzá.

Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország korábbi igazgatója azt mondta, kisebbségi magyarként született Ceausescu Romániájában, és amikor 1990-ben Magyarországra költözött, hirtelen "rászakadt" a szabadság. Ekkor határozta el, hogy küzdenie kell mások szabadságáért, ám soha nem gondolta volna, hogy 28 év elteltével a saját szabadságáért is újra küzdenie kell - mondta.

A tüntetők a Nádor utcától a Szent István térig töltötték meg a Zrínyi utcát. Az emberek nemzeti színű és európai uniós zászlókat lobogtattak, illetve azt skandálták, hogy "nem hagyjuk".

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×