Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Szerdán lép hatályba a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának megszüntetéséről rendelkező törvény - a nap hírei

Elfogadta a Sargentini-jelentést visszautasító határozatot az Országgyűlés. Fontosnak tartja az egészségügyi alapellátás megerősítését az emberi erőforrások minisztere.

Szerdán lép hatályba a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának megszüntetéséről rendelkező törvény. Bánki Erik fideszes képviselő javaslatát kivételes eljárásban szavazta meg az országgyűlés kormánypárti többsége. A politikus szerint ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat. A döntés nem érinti a jogszabály hatályba lépése előtt megkötött lakás-előtakarékossági szerződéseket. A parlamenti vitában a Jobbik szónoka úgy fogalmazott: az állami támogatás megszüntetése több mint egymillió embert büntet. Az MSZP szerint egyre mélyül a lakhatási válság, másfél millió ember él rossz minőségű lakásban. Az LMP a támogatás megszüntetését kiváltó alternatívát hiányolja.

Jelentős kihívások elé állítja a piaci szereplőket a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának megszűnése - mondta több résztvevő a Portfolió Öngondoskodási konferenciáján. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója elmondta: bár az állami támogatás megszüntetéséről nem egyeztettek előzetesen a Bankszövetséggel, üzletileg nem számít jelentős változásra. Tátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy jelenleg 2-3 millió ember élet- és lakhatási körülményein javít a rendszer és a változás kényszerhelyzetet idéz elő a piacon.

Elfogadta a Sargentini-jelentést visszautasító határozatot az Országgyűlés. A javaslat szerint Magyarország maga védi a határait, fenntartja a kerítést, és nem engedi, hogy elvegyék a határőrizet jogát.

A magyar kormány kész tisztázni magát a vádak alól - jelentette ki az uniós kapcsolatokért felelős államtitkár. Varga Judit a tagországok európai ügyi miniszteri tanácskozásán elmondta: a kabinet részletes tájékoztatót állít össze az uniós jogállamisági eljárásban. A miniszteri tanács napirendjén először szerepelt a Magyarországgal szembeni eljárás ügye.

Nem módosított a jegybanki alapkamat 9 tized százalékos szintjén a monetáris tanács. A testület közölte azt is, hogy az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is a jövő év közepétől várható, aminek biztosításáért az alapkamat szintjének és a laza monetáris kondíciók fenntartása szükséges.

A miniszterelnök szerint Magyarországon a turizmus az egyik legsikeresebb nemzetgazdasági ágazat, mert az ország az egyik legbiztonságosabb Európában. Orbán Viktor a Magyar Turisztikai Ügynökség konferenciáján kijelentette: az ágazat mára a bruttó hazai termék valamivel több mint 10 százalékát adja, 400 ezer embernek ad munkát.

Az emberi erőforrások minisztere szerint az egészségügyi alapellátás megerősítése lehet a sürgősségi osztályok tehermentesítésének egyik alapja. Kásler Miklós az InfoRádió Aréna című műsorában fontosnak nevezte a magán és az állami egészségügyi ágazat szétválasztását, és a hálapénz rendszer mielőbbi megszüntetését. A tárcavezető szólt arról is, hogy megfelelő ütemben halad a Nemzeti Alaptanterv kidolgozása, így a koncepció a tervek szerint jövő szeptemberben hatályba léphet.

A fővárosi közfejlesztési tanács elé kívánja vinni a 3-as metró középső szakaszának és az aluljárók rekonstrukcióját a főpolgármester. Tarlós István kiemelte: a testület foglalkozik majd a fogaskerekű fejlesztésével, a BKV járműállományának további cseréjével, a 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbításával, valamint az Aquincumi városi híd megépítésével.

A fővárosi pályaudvarok fejlesztését és a reptéri vasúti összeköttetést emelte ki a elsődleges befektetési célként a MÁV vezérigazgatója. Homolya Róbert a tervek között említette a Nyugati, illetve Déli pályaudvar földalatti összekötését, a Déli összekötő vasúti híd bővítését, a zuglói és a kőbánya-kispesti megálló felújítását, valamint a belváros és a légikikötő közötti vasúti kapcsolat létesítését.

Kilép a Jobbikból Volner János, a párt frakciójából másfél hete kizárt volt alelnök. Fegyelmi tárgyalása előtt a politikus azt is bejelentette, hogy a kizárása miatt a képviselőcsoportból távozó két képviselő közül Fülöp Erik már elhagyta a pártot, Apáti István pedig követni fogja példájukat.

Török sajtóértesülés szerint a rendőrség az eltűnt szaúdi újságíró meggyilkolására utaló nyomokat talált Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusának éjszakai átvizsgálásakor. Dzsamál Hasogdzsinak október 2-án veszett nyoma, amikor bement hazája isztambuli főkonzulátusára.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×