A kormány szándékai egyelőre nem ismertek: az eddig nyilatkozatok és a sajtó értesülései szerint a közigazgatási dolgozók legalább 15, legfeljebb 40 százalékának mondanak fel januártól. Többen közülük egy átképzés után az egészségügyben folytathatnák a pályájukat.
A miniszterelnökséget vezető miniszter augusztusban azt mondta, hogy 2019 januárjától 15-20%-os létszámleépítést fognak végrehajtani a közigazgatásban. Gulyás Gergely azt ígérte, hogy a bürokráciacsökkentést nem fűnyíró-elvvel fogják végrehajtani.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint is elbocsátásokra van szükség a közszférában, de ez nem érheti váratlanul az érintetteket, hiszen a kormány létszámstopot vezetett be az ágazatban. "Az a kérdés, hogy miként lehet meghozni azokat az intézkedéseket, amelyek - miközben nem rontják a közszolgáltatások színvonalát - lehetővé teszik, hogy a feladatokat hatékonyabban, kevesebb emberrel végezzük el".
Az érdekképviseletek nem értenek egyet a kormánnyal
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint több területen már most sincs elég ember, és akik vannak, azok sem keresnek eleget. "Jelentős, általános közszolgálati keresetnövelésre van szükség, mert a közszolgálat létszámcsökkentés nélkül is ki fog üresedni."
Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke sem ért egyet a bürokráciacsökkentéssel. "Azért vagyunk ellene, mert áttekintés és vizsgálat híján ez így veszélyezteti mind a 690 ezer embert. Bizonytalanságot kelt, tisztázás és pontosítás nélkül".
A 24.hu úgy tudja, hogy tízezer embert bocsátanak el a közszférából. Ez intézményenként nem 15-20, hanem 20-40 százalékos leépítést is jelenthetne. A portál értesülése szerint az állam fejenként egymillió forintból kórházi ápolónak és műtőssegédnek képezné át azokat, akik alkalmasak és hajlandóak erre.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint viszont százezer embert kellene elbocsátani a közigazgatásból ahhoz, hogy csökkentsék a versenyszféra munkaerőhiányát.