eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Áder János köztársasági elnök beszél a Semmelweis Ignác-emlékév nyitókonferenciáján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében 2018. június 5-én. Az eseményt az MTA Orvosi Tudományok Osztálya és a Semmelweis Egyetem szervezte.
Nyitókép: MTI Fotó: Illyés Tibor

Alkotmánybírósághoz fordul Áder János

Alkotmánybírósági normakontrollt kért a vízgazdálkodási törvény vízkivételekkel összefüggő módosításáról az államfő.

Pintér Sándor belügyminiszter 2017 áprilisában nyújtotta be az Országgyűlésnek a vizgazdálkodási törvény módosítását. A javaslat lehetővé tenné, hogy a magánházak kútjait ne kelljen engedélyeztetni, sőt még bejelenteni sem. Ez sok illegálisan fúrt kutat törvényessé tett volna. Még Lázár János volt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor ez a téma tavaly augusztus végén először szóba került a Kormányinfón.

„A kormány azt javasolja a parlamentnek, hogy egy olyan törvényt hozzon, hogy 80 méter mélységig engedély nélkül lehessen kutat fúrni, és jöjjön létre az a regiszter, amely összesíti, hogy Magyarországon hány fúrt kút létezik” – jelentette be az akkori miniszter.

A céllal mindenki egyetértett, azzal azonban nem, hogy milyen mélységű kutakra vonatkozzon az enyhítés.

A kormány azon dolgozik, hogy meg tudja határozni, hogy milyen mélyen lehet lefúrni ahhoz, hogy a lakosság magán- vagy gazdasági céllal vizet vegyen ki. „Ez egy óriási vita a kormányzaton belül” – mondta Lázár János egy tavaly októberi Kormányinfón.

Az Országgyűlés végül csak idén július 20-án fogadta el a törvénymódosítást, amely a 80 méternél sekélyebb kutakra vonatkozik. A köztársasági elnök azonban nem írta alá a jogszabályt, hanem tovább küldte az Alkotmánybíróságnak úgynevezett előzetes normakontrollra. Az államfő szerint a törvénymódosítás az ivóvízbázis jelenlegi állapotát és védelmét tekintve visszalépésnek minősül, ez pedig sérti az Alaptörvényben is garantált egészséges környezethez való jogot. Áder Jánosról köztudott, hogy elnöki programjának fő témája a víz.

„Ha nem változtatunk az eddigi vízfelhasználási, vízgazdálkodási szokásainkon, akkor egyrészt a lakossági ellátás ellehetetlenül, a mezőgazdasági ellátás ellehetetlenül, az ipari vízfogyasztás is nehézzé válik. Mindez gazdasági hanyatláshoz vezethet, ami szociális és társadalmi feszültségek forrása lehet, ami

polgárháborúkhoz és háborúkhoz és növekvő migrációs nyomáshoz fog vezetni”

– fogalmazott az államfő.

A beadvány sorsáról az Alkotmánybíróság soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 20:53
×
×
×
×