Minél előbb, annál jobb - tartja a mondás. A stroke esetében ez a bölcsesség különösen helytálló, hiszen ilyenkor nem szabad késlekedni, mert minden perc számít. Becslések szerint legalább 50-60 százalékban a betegek késlekedése ront a helyzeten.
A szívinfarktussal ellentétben, ahol nyilvánvaló tünetek vannak - szúr, fáj a mellkas -, és ezért hamar megijednek a betegek, a stroke-nál nem olyan egyértelmű a helyzet.
A stroke tünetei nem olyan ijesztők: sokszor csak ízületi fájdalmak jelentkeznek, vagy például sutább az egyik kar. Ilyenkor hajlamos azt hinni az ember, hogy elfeküdte a végtagját, elzsibbadt, és vár, hátha elmúlik - mondta Szapáry László, a Magyar Stroke Társaság elnöke, hozzátéve: van, hogy egy nappal is később érkeznek kórházba a betegek.
"Olykor a páciensek háziorvost hívnak, vagy pedig bemennek egy szakrendelőbe, ahelyett, hogy mentőt hívnának a stroke tüneteit észlelve. Ez óriási hiba" - mondta a szakember, mert ha valaki később fordul a tünetekkel orvoshoz, azt már csak diagnosztizálni tudják, gyógyítani nem.
Az ország bizonyos területein nem elérhető a legjobb megoldás
A stroke halálozási arányát úgy lehet csökkenteni, hogy megpróbáljuk minimalizálni a betegeknél a károsodás mértékét, és ha lehetséges, helyreállítjuk az agy vérkeringését - hívta fel a figyelmet a Magyar Stroke Társaság elnöke.
Erre jelenleg kétfajta módszer létezik, vázolta fel Szapáry László.
Az egyik a gyógyszeres kezelés, amikor a vérrögöt gyógyszer által próbálják feloldani az agyban.
Magyarországon ez egy rutineljárás, hátránya viszont, hogy csak a stroke utáni 4,5 órában lehet alkalmazni ezt a kezelést - mondta Szapáry László. "Sajnos annál a betegnél, akinél nagyon későn, a felső határon csináljuk, annál sokkal kisebb a javulás esélye, mert addigra már elég sok terület pusztul el az agyban, amit már nem tudunk megmenteni" - tette hozzá.
A másik lehetőség pedig
a katéteres stroke ellátás, ami azt jelenti, hogy egy katéterrel próbálják eltávolítani a vérrögöt az agyi érből.
A Magyar Stroke Társaság elnöke ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Magyarországon is vannak különbségek, sajnos nem minden régióban tudnak ilyen magas szintű ellátást biztosítani. "A katéteres technika egy speciális megoldás, amihez többnyire egyetemi klinikák kellenek, ahol katéterlabor is van. Ha valaki rossz helyen él vagy lakik, annak eleve rosszabbak az esélyei, például
ha valaki a Balaton környékén lakik, annak 200 kilométeres körzetben nem nagyon van ilyen katéteres hely"
- emelte ki.
Stroke-hirdetéseket a médiába!
Nagyon fontos lenne a lakosság tájékoztatása, ebben óriási elmaradásunk van más európai országokhoz képest - mondta a szakember. Bár a Magyar Stroke Társaság és számos orvosi fórum próbál felvilágosító kampányokat szervezni, szükség lenne nagyobb hatékonyságú kampányokra - világított rá Szapáry László
"A reklámok helyett két percben be lehetne mutatni, hogy mik a stroke tünetei, és mi a teendő, ezáltal milliókat meg lehetne szólítani.
Hiába lesznek szuper jó gyógyítási lehetőségek, ha a beteg nem érkezik be időben, akkor többnyire elveszítjük a kezelés lehetőségét"
- summázott az elnök.