Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
305.6
bux:
0
2026. június 12. péntek Villő

Ez várhat a hajléktalanokra

Megvitatta az Országgyűlés az életvitelszerűen közterületen tartózkodó személyek szankcionálására alkotott belügyminisztériumi módosítást. A tárca államtitkára hangsúlyozta, hogy a kormány célja, hogy a szálláshelyek igénybevételére ösztönözze a hajléktalanokat. Az ellenzék szerint azonban rendészeti eszközökkel nem lehet szociális problémákat kezelni.

A hetedik alaptörvény-módosítás megtiltotta az életvitelszerű közterületi tartózkodást, ehhez igazítja a szabálysértési törvényt az a kormánypárti módosítás, amely büntethetővé tenné az ezt megszegő hajléktalanokat.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára közölte: a törvényjavaslat célja a hajléktalanokat érintő szociális ellátások jobb és tudatosabb megszervezése is, és az, hogy a jelenleg az utcán élő embereket arra ösztönözzék, hogy vegyék igénybe azokat a szálláshelyeket, amelyek alkalmasak arra, hogy számukra megfelelő ellátás álljon rendelkezésre. Emellett cél az is, hogy a közterületeink állapotát, azok rendezettségét megőrizzék – tette hozzá.

Kontrát Károly hozzátette, hogy a törvényjavaslat végrehajtásában számítanak az egyházak és az önkormányzatok segítségére is.

„Célunk az, hogy a javaslatba foglaltak emberséges módon kerüljenek végrehajtásra, és nem az, hogy ezeket az embereket a büntetés-végrehajtási intézményekben helyezzük el” - emelte ki.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ha az érintett elfogadja a hatóság – például rendőr, közterület-felügyelő vagy akár mezőőr – felajánlását és igénybe veszi az ellátó-rendszert, semmilyen joghátrány nem érheti. Ha azonban ezt nem fogadja el, pénzbírsággal akkor sem sújtható – tette hozzá Kontrát Károly.

„Csak akkor alkalmazható elzárás, ha az érintett személy a közérdekű munkát nem vállalja”

- hangsúlyozta.

A jobbikos Stummer János szerint viszont a hajléktalanok kriminalizálása nem megoldás.

„Ez törvényjavaslat így önmagában egy fabatkát sem ér, és ha elfogadják ezt, ebből több kár lesz, mint haszon” - vélekedett.

Korózs Lajos, az MSZP vezérszónoka sem a szabálysértési törvény, sem az alaptörvény korábbi módosításával nem értett egyet. Mint mondta, szociális problémákat rendészeti eszközökkel megoldani nem lehet, az utcai hajléktalanság felszámolását büntetéssel megoldani nem lehet.

A DK-s Arató Gergely arra kérte a kormánypárti képviselőket, hogy szégyelljék el magukat és vonják vissza a javaslatot, míg az LMP-s Csárdi Antal úgy látta, hogy ha a kormányban lenne felelősségérzet a társadalom minden rétege iránt, akkor nem eltakarítani hanem megoldani próbálná a problémát, ám erre kísérletet sem tesz.

Címlapról ajánljuk
Belharcok és stratégiai nyitás a felvidéki magyar politikában

Belharcok és stratégiai nyitás a felvidéki magyar politikában

Újabb belső konfliktus került felszínre a szlovákiai magyar politikát képviselő Magyar Szövetségben. A Gubík László vezette párt országos alelnöke, Őry Péter június elején lemondott valamennyi országos és járási tisztségéről, bár a pártból nem lépett ki. A döntés hátterében elsősorban az őszi önkormányzati és megyei választások előkészítése, valamint a jelöltállítás körüli viták állnak.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×