Összesen valamivel több mint 18 ezer diák került be valamelyik szakközépiskolába az idei középfokú – általános – felvételin – írja az Eduline az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva. A 9. évfolyamos diákok számának csökkenése lassan húsz éve folyamatos. Az 1999/2000-es tanévben még több 30 ezren, tíz évvel ezelőtt már csak 23 ezren, tavaly pedig már csupán 18 818-an kezdhették meg tanulmányaikat a néhány éve szakközépiskolákká átnevezett egykori szakiskolák hároméves képzésein. Idén szeptembertől pedig tíz szakközépiskolai férőhelyből hat üresen marad, az intézmények összesen 50 769 férőhelyet hirdettek meg az idei felvételin, 32 601 helynek azonban nem akadt gazdája.

Bár a szakgimnáziumokban is egyre kevesebb a kilencedikes diák, idén megállt a csökkenés, egyelőre stagnál a kezdő évfolyamosok száma. Így már egy ideje a gimnázium a legnépszerűbb középfokú intézménytípus: idén a négy és öt évfolyamos gimnáziumokba 28 750-en, a hatosztályos gimnáziumokba 4546-an, a nyolcosztályosokba pedig 3191-en jutottak be.

Felér egy diplomával?

Úgy tűnik, hiába jelentette ki többször Parragh László iparkamara-elnök, hogy „egy jó szakma felér egy diplomával”, és hiába ígért könnyített felsőoktatási felvételit a szakmunkásoknak, egyelőre nem sikerül megállítani a szakközépiskolai diáklétszám csökkenését. Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke szerint a visszaesés oka demográfiai, továbbá az is szerepet játszik benne, hogy a nyolcadikos általános iskolások nem tudják, milyen kilátásaik lennének a különböző szakmákkal. Tóth József szerint szükség lenne arra, hogy a foglalkoztatók intenzíven bekapcsolódjanak a pályaválasztási folyamatba, a szakmák megismertetésével, a szakmai tudással elérhető életpályamodell, karrierlehetőségek felvázolásával.

A szakszervezeti vezető úgy látja, a szülők szívesebben választanak olyan iskolatípust a gyerekeiknek, ahol később kell konkrét pályaválasztási döntést hozni. Úgy véli, érdemes lenne visszatérni a négyéves képzési rendszerhez, ahol az első két évben általános szakmai képzést adhatnának, felkészíthetnék a diákokat az élethosszig tartó tanulásra, így a szakmaválasztás is sokkal biztosabb lenne.

Szakközépiskolából egyetemre

A kompetenciamérések eredményei szerint a tizedikes szakközépiskolások átlageredménye matematikából és szövegértésből nem éri el a hatodikos általános iskolásokét. Bár a szakközépiskolásoknak lehetőségük van kétéves, érettségire felkészítő képzésen részt venni, az érettségi bizonyítvány megszerzése után pedig egyetemre, főiskolára is jelentkezhetnek, azonban alacsony szintű kompetenciával a felsőfok teljesítése szinte lehetetlen – hívta fel a figyelmet Tóth József. "Jó dolog, hogy egy szakmunkás is eljuthat az egyetemre, de ha a szakközépiskolákba csak a leggyengébb képességű gyerekek jelentkeznek, akkor

nem tudunk majd olyan diákokat mutatni, akik valóban egyetemen tanulnak tovább"

– fogalmazott.

Az ösztöndíj sem segít

A hiányszakmát tanulóknak kiírt Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj sem jelent elég nagy vonzerőt a felvételizők számára. A támogatásnak köszönhetően a szakközépiskolások tanulmányi eredményüktől függően havi 10-35 ezer forintot kaphatnak a képzési ciklus ideje alatt. Tóth József szerint ennél

jóval magasabb összeg kellene ahhoz, hogy valódi segítséget jelentsen a megélhetési problémák miatt iskola után dolgozó diákoknak, akiknek így a tanulásra nem marad elég idejük.

Az ösztöndíjnak teljesítményalapúnak kell lennie, elvárásokat kell megfogalmazni, és "érdemes lenne kötni valamihez, például ha valaki otthagyja az iskolát, akkor vissza kellene fizetnie az ösztöndíjat" – tette hozzá.