A Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója a HVG-nek azt nyilatkozta, nincs oka feltételezni, hogy az őt támadó cikkek mögött központi akarat lenne, „de az igaz, hogy a jobboldali közösségnek mindig volt kultúrharcos szárnya.” Hozzátette:
egy közintézmény vezetőjeként azonban a magyar irodalom egészét kell szolgálnia.
Úgy véli, nem kell és nem is lehet kulturális diktatúráról beszélni Magyarországon. Fontos jelzésnek nevezte, hogy a Magyar Művészeti Akadémia és az Írószövetség képviselői leírták a vitában, hogy nyitottak feléjük, nem éreznek részrehajlást a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a különböző párbeszéd lehetőségét értékelik.
Prőhle Gergely a HVG-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy nem lehet aggályos, amiért a kormánykritikus írók is fellépnek a múzeumban, de azok is tévednek, akik szerint Wass Albert és Nyírő József irodalmi értékét nem lehet elválasztani politikai tevékenységüktől. Kijelentette: a jobboldali közösség fedezte fel őket, amiben néhány kiadónak is nagy szerepe volt.
Azt is mondta, hogy most az a felnőttek legfontosabb feladata, hogy felkeltsék és fenntartsák gyerekeik igényét a magyar kultúrára, irodalomra a globális igénytelenséggel szemben. „Ez az igazi kultúrharc” - fogalmazott.
Fontos a kisebbségek védelme
A Figyelő az idei Lőrincz Csaba-díjassal, Vizi Balázzsal készített interjút. A lap azt írja, hogy a jogász, politikus, egyetemi docens a nemzet- és a kisebbségpolitika új nemzedékéhez tartozik, hazai és nemzetközi munkássága is jelentős. A díjazott az interjúban egyebek mellett kiemeli, fontos lenne, ha a nyelvi kartát is minél több állam ratifikálja, legalább úgy, mint a keretegyezményt.
„Tágabb kontextusban lényeges előrelépés lenne, ha az Európai Unió valamilyen formában magáévá tenné az Európai Tanács kisebbségi normáit,
hogy legalább az EU politikáiban tükröződjenek ezek” - fogalmazott. Hozzátette, úgy látja, hogy az államok jó része egyre kevésbé tartja fontosnak a hagyományos kisebbségek jogainak rendezését. „ Az unióban már az is eredmény volna, ha ismét közösségi finanszírozást adnának ahhoz, hogy folyamatosan nyomon lehessen követni a tagállamokban a kisebbségek helyzetét, jogaik érvényesülését […]” - jegyezte meg.
A jogász az autonómia ügyét távlati célnak, álomnak nevezi, és úgy véli, a már ma is meglévő nyelvi és oktatási jogok érvényesítése is erőfeszítést igényel. Fontosnak tartja, hogy a magyar kormányok folyamatosan napirenden tartsák a kérdést, nemcsak nemzetközi szinten, multilaterális viszonylatban, hanem a kétoldalú kapcsolatokban is.