eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Prőhle Gergely a felnőttek legfontosabb kulturális feladatáról beszélt - hetilapszemle

Nincs kultúrharc, de igény volna rá - véli Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, aki a HVG-nek adott interjút. A Figyelőnek Vizi Balázs jogász, az idei Lőrincz Csaba-díjas nyilatkozott, aki úgy látja, hogy az államok jó része egyre kevésbé tartja fontosnak a hagyományos kisebbségek jogainak rendezését.

A Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója a HVG-nek azt nyilatkozta, nincs oka feltételezni, hogy az őt támadó cikkek mögött központi akarat lenne, „de az igaz, hogy a jobboldali közösségnek mindig volt kultúrharcos szárnya.” Hozzátette:

egy közintézmény vezetőjeként azonban a magyar irodalom egészét kell szolgálnia.

Úgy véli, nem kell és nem is lehet kulturális diktatúráról beszélni Magyarországon. Fontos jelzésnek nevezte, hogy a Magyar Művészeti Akadémia és az Írószövetség képviselői leírták a vitában, hogy nyitottak feléjük, nem éreznek részrehajlást a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a különböző párbeszéd lehetőségét értékelik.

Prőhle Gergely a HVG-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy nem lehet aggályos, amiért a kormánykritikus írók is fellépnek a múzeumban, de azok is tévednek, akik szerint Wass Albert és Nyírő József irodalmi értékét nem lehet elválasztani politikai tevékenységüktől. Kijelentette: a jobboldali közösség fedezte fel őket, amiben néhány kiadónak is nagy szerepe volt.

Azt is mondta, hogy most az a felnőttek legfontosabb feladata, hogy felkeltsék és fenntartsák gyerekeik igényét a magyar kultúrára, irodalomra a globális igénytelenséggel szemben. „Ez az igazi kultúrharc” - fogalmazott.

Fontos a kisebbségek védelme

A Figyelő az idei Lőrincz Csaba-díjassal, Vizi Balázzsal készített interjút. A lap azt írja, hogy a jogász, politikus, egyetemi docens a nemzet- és a kisebbségpolitika új nemzedékéhez tartozik, hazai és nemzetközi munkássága is jelentős. A díjazott az interjúban egyebek mellett kiemeli, fontos lenne, ha a nyelvi kartát is minél több állam ratifikálja, legalább úgy, mint a keretegyezményt.

„Tágabb kontextusban lényeges előrelépés lenne, ha az Európai Unió valamilyen formában magáévá tenné az Európai Tanács kisebbségi normáit,

hogy legalább az EU politikáiban tükröződjenek ezek” - fogalmazott. Hozzátette, úgy látja, hogy az államok jó része egyre kevésbé tartja fontosnak a hagyományos kisebbségek jogainak rendezését. „ Az unióban már az is eredmény volna, ha ismét közösségi finanszírozást adnának ahhoz, hogy folyamatosan nyomon lehessen követni a tagállamokban a kisebbségek helyzetét, jogaik érvényesülését […]” - jegyezte meg.

A jogász az autonómia ügyét távlati célnak, álomnak nevezi, és úgy véli, a már ma is meglévő nyelvi és oktatási jogok érvényesítése is erőfeszítést igényel. Fontosnak tartja, hogy a magyar kormányok folyamatosan napirenden tartsák a kérdést, nemcsak nemzetközi szinten, multilaterális viszonylatban, hanem a kétoldalú kapcsolatokban is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×