eur:
402.75
usd:
371.93
bux:
91332.44
2025. március 28. péntek Gedeon, Johanna
Nyitókép: Pixabay

A védőoltás mellékhatása eltörpül a hiányában elkapható kórhoz képest

Ma van a védőoltások világnapja, amelynek megtartását Magyarország kezdeményezte 2004 júniusában az Egészségügyi Világszervezet európai irodájánál, mivel 2002-ben e napon hirdette ki a szervezet, hogy Európában megszűnt a gyermekbénulás betegsége.

Kacskovics Imre immonológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora elmondta, hogy a kötelező oltások beadatása nemcsak az egyén, hanem a társadalom szempontjából is alapvető fontosságú, mert így alakul ki a közösséget védő, úgynevezett nyájimmunitás, amely megakadályozza a járványok kitörését. Hozzátette, a szervezetlenség és az oltóanyag hiánya az oka annak, hogy Romániában és Ukrajnában kanyarójárvány van.

Elmondta, hogy Magyarországon is egyre nő a védőltásokat elutasítók száma, és ezzel nagyobb az esélye, hogy itthon is megjelenik a járványos betegség.

„Ha valaki megbetegszik kanyaróban, akkor átlagosan 18 másik embert betegít meg, összehasonlításul az ebola 2-t”

– emelte ki. Így nem véletlen, hogy az előbbi kór jelent meg újra.

„Nagyon fontos, hogy az emberek többsége be legyen oltva, mert ha ez a védőoltás hiányzik, és egyre nagyobb számban nem oltják be az embereket, akkor bizony a közösségben a betegség elterjedhet” – figyelmeztetett.

Kacskovics Imre hozzátette, hogy mint minden orvosi beavatkozásnak, így a a védőoltásoknak is lehetnek mellékhatásaik; szerencsére a gyakoriak enyhék, a komolyabbak viszont nagyon ritkák. „Óriási különbség van a kockázat szempontjából, hogyha nem oltatunk – ott egész biztos, hogy ragály lesz, fertőző betegség, súlyos következményekkel – ahhoz képest, hogy oltunk, és több százezer gyerek közül esetleg megbetegszik” – hangsúlyozta. A hatvanas évek előtt voltak olyan évek, amikor a 60 ezer kanyarós kisgyermek közül 50-100 meghalt – emlékeztetett a szakértő.

A Házi Gyermekorvosok Országos Szövetségének elnöke szerint szkeptikusak a szülők a védőoltásokkal, de annak abszolút megtagadása ritkán tapasztalható. Nincs azonban automatikus elfogadás – tette hozzá Póta György.

A szövetség elnöke kiemelte: fontos, hogy a páciensek megkapják a megfelelő információkat az oltásról.

„Nem csak azért adjuk be, mert kötelező, hanem azért, mert meg vagyunk róla győződve, hogy ez a gyerekek számára hasznos és jó dolog”

– fogalmazott.

A Házi Gyermekorvosok Országos Szövetségének elnöke szerint a bárányhimlő elleni oltás mellett, a gennyes agyhártyagyulladás elleni oltást is kötelezővé kellene tenni. Bár sokkal ritkább megbetegedésről van szó, de többségében a csecsemőket és a serdülő korosztályt érinti, akiknél súlyos szövődmények alakulhatnak ki, és bele is halhatnak a betegségbe.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

Gacsályi József: keressük azt az egyensúlyi állapotot, amivel a víz és az ember barátságban tud élni

Van-e vízhiány Magyarországon? Egyáltalán sok-e a víz vagy kevés a mi országunkban? Hiba volt-e a folyók szabályozása? Hogyan kerülhet víz a Homokhátságra? Miről kell meggyőzni a gazdákat ahhoz, hogy engedjék elárasztani a földjüket vízzel? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk Gacsályi Józseftől, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettesétől, aki az InfoRádió Aréna című műsorának volt a vendége. Beszélt az első sikeres elárasztásról és a projekt folytatásáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.28. péntek, 18:00
Vitézy Dávid
a Főváros Közgyűlés tagja, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×