Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.19
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke beszédet mond a Megtorlás fogaskerekei címmel, Nagy Imre miniszterelnök és társai kivégzésének 60. évfordulóján rendezett konferencián a Kúria épületében 2018. június 15-én.
Nyitókép: Soós Lajos

Feltették az internetre az 1956 utáni megtorló perek adatbázisát

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága hozta létre az adatbázist, hogy összességében lehessen látni a megtorlás rendszerét.

Nem volt könnyű összegyűjteni az 1956 utáni, kivégzéssel végződő perek iratanyagát. Száztízezer oldalt néztek át az adatbázis készítői - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a dokumentációt összeállító Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke.

Földváryné Kiss Réka elmondta, hogy a Megtorlás fogaskerekei elnevezésű konferencián bemutatott adatbázis elkészítéséhez a kutatók átnézték egyebek között a nemzeti levéltár, legalább 5-6 megyei levéltár, az állambiztonsági, a fővárosi valamint a hadtörténeti levéltár dokumentációját. Van olyan per, amelyiknek az iratanyagát a 60-as, 80-as években leselejtezték és csak a másodpéldányokat találták meg.

Az adatbázisban nem csak a perek iratanyagáról van szó, hanem megpróbálták az életutakat is nyomon követni, hogy átlátható legyen egyben a megtorlás teljes rendszere.

Földváryné Kiss Réka szerint ez azért is nagyon fontos, mert néhány ismertebb bíró és ügyész neve forgott csak a köztudatban, de arról, hogy kik voltak a kihallgatók, a vizsgálótisztek, illetve arról, milyen körülmények között születettek a vallomások, amelyekből azután összeállt a vádirat, alig tudunk valamit. Több száz emberről van szó, akiknek sem a neve, sem a tevékenysége nem volt ismert, és most bekerülhetett az adatbázisba.

Az adatbázis céljáról szólva Földváryné Kiss Réka az egyfajta információs kárpótlás, a morális igazságtétel mellett annak az üzenetnek a fontosságát hangsúlyozta, hogy

semmilyen bűn, semmilyen tett nem maradhat megnevezetlenül.

A büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségéről, hiszen a Nemzeti Emlékezet Bizottságának van ilyen jogosítványa, a testület elnöke az Arénában azt mondta, nagyon sok szempontot kell figyelembe venni. 1956 után rendkívül erkölcstelen jogszabályokat hoztak, de más kérdés az, hogy az adott ügyvéd, vagy bíró a korabeli jogszabályok szerint járt-e el, mert akkor azzal tud védekezni, vagy a korabeli jogszabályokat is áthágta - mondta Földváryné Kiss Réka.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×