A Magyar Fürdőszövetség semmit sem ért el a gyógyászti fürdőbelépők bevezetésében, vagy az áfa csökkentésében – mondta Szőke László az Arénában.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. ki fog lépni a szövetségből, mivel „a Fürdőszövetség vezetője nem tud elérni eredményeket”.

Míg a vendéglátósok és a hotelek elérték, hogy alacsonyabb áfa vonatkozzon rájuk, addig a fürdőknél továbbra is a 27 százalékos forgalmi adó érvényesül. Az OEP-hozzájárulás növekedését sem sikerült elérni, 2012-ben volt utoljára 5 százalékos emelkedés.

Mivel a fürdők kiadásai emelkednek, egyre magasabb pénzt kérnek a beutaltaktól, ami miatt egyre kevesebben mennek beutalóval fürdőbe, ami a lakosság átlagos egészségi állapotára is negatívan hat – mondta Szőke László.

„Előbb-utóbb szerintem Fürdőszövetség nélkül is lesz eredmény, hiszen az állam is be fogja látni, hogy valamit ezen mozdítani kell. Nagyon sok olyan gondjuk van a magyarországi fürdőknek, amiken jó lenne javítani” – fogalmazott.

Magyarország egyik legfőbb vonzerejét a fürdők jelentik

– mondta a vezérigazgató. Magyarország 10 leglátogatottabb települései javarészt fürdővárosok. „Ki menne el ezekre a településekre, ha nem lenne fürdő?” – tette fel a költői kérdést Szőke László. „Olyan történelmi városok, mint Szeged vagy Pécs, nincsenek bent a top 10-ben, pedig ezek gyönyürű városok, csak nincs fürdőjük.”

A vezérigazgató szerint kormányzati szinten kellene lehetőséget adni a fürdők fejlesztésére. Koordinálni kéne a fejlesztésüket, és tematizálni a helyeket a térségnek megfelelően, hogy „ne legyen az, hogy másnap nem emlékszem, hogy melyik fürdőben voltam. Egyenfürdők épültek az elmúlt 20 évben”. Szőke László szerint a fürdők fejlesztése a turizmus- vagy az egészségügyi ágazat feladata kell legyen.

A korábban épült fürdők, mint például a Gellért, vagy a Széchenyi, nem gyermekek számára épültek, ott nem tudnak labdázni a vízben – mondta a vezérigazgató. A gyermekeknek is szánt új fürdőkben, mint a Palatinus vagy a Paskál fürdő, van labdázásra alkalmas medence – tette hozzá.

„Számomra természetes, hogy egy gyerek labdázik, hogy próbál úszni a medencében, és közben rúgkapál és fröcsköl” – fogalmazott Szőke László.

Mobil vízilabda kapuk kihelyezésére a fürdőkben csak akkor van lehetőség, ha a medencét lefoglalják – tette hozzá a vezérigazgató. Az 50 százalék fölötti kihasználtságnak köszönhetően vannak olyan napszakok, amikor nem tudnak beengedni új vendéget. „Ilyen esetben nem tehetjük meg, hogy egy medencében egy mobil vízilabda kaput odaraknak, és ott vízilabdáznak” – hangsúlyozta a vezérigazgató.

Szőke László elmondta: ahol kötelező, ott mindenki számára kötelező a fürdősapka használata. Hozzátette: „nagyon nehéz meghúzni a határt, hogy ki az, aki teljesen kopasz, ki az, akinek van valamennyi haja”. A fürdősapka csak az úszómedencékben kötelező, az élménymedencékben nem – tette hozzá.