„Egy olyan, viszonylag kis méretű űrtávcsövet kell elképzelni – valójában igazából négy darab kisebb kamerából áll –, ami az égbolt nagy részét lefedi” – mondta Szabó Róbert. Egy évig a déli égboltot, majd az északi égboltot vizsgálja, körülbelül egy hónapig fog egy területet monitorozni. Az eszköz a csillagok fényességét méri, olyan bolygókat keresve, melyek elhaladnak előttük.
„Azt várjuk, hogy felfedezzük a legérdekesebb exobolygókat itt a környezetünkben”
– hangsúlyozta az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos igazgatóhelyettese.
A műhold különleges úton kering majd: bár Földhöz kötött mozgást végez, viszonylag elnyúlt pályája lesz, melyen 2 hét alatt kerüli meg bolygónkat. „Nagyon eltávolodika Földtől, de aztán mindig visszajön” – magyarázta a szakértő. Az űreszköz sosem ütközik össze a Holddal, az égitest pontosan kétszer kerüli meg a földet, amíg a műhold egyszer körbeér. „Ez egy nagyon stabil pálya” – emelte ki.
A bolygótól távol a megfigyeléseket nem fogja zavarni sem a Föld sugárzása, sem a róla visszaverődő fény. Amikor pedig közel kerül az égitesthez, megkönnyíti az összegyűjtött adatok letöltését.