eur:
414.76
usd:
398.98
bux:
79466.61
2024. december 23. hétfő Viktória
Szigetvári Viktor: így lehet leváltani Orbán Viktort

Szigetvári Viktor: így lehet leváltani Orbán Viktort

Az Együtt társelnöke bejelentette, visszalépnek két LMP-s javára. Azt is elmondta, milyen forgatókönyvet lát reálisnak a választásokra és azután.

Visszalépnek az Együtt jelöltjei az LMP két társelnöke, Szél Bernadett és Hadházy Ákos javára az egyéni választókerületeikben, vagyis Budakeszin és Szekszárdon – ezt Szigetvári Viktor jelentette be a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

A Csepeli helyzettel kapcsolatban (ahol 2014-ben az Együtt jelöltje, Szabó Szabolcs nyert, de a szocialisták most ellene indítják Bangóné Borbély Ildikót) elmondta: "Szabó Szabolcs kampányol, a szombati kampánynyitónkat is Csepelen tartjuk majd. Mi elmondtuk, megegyezést szeretnénk az egyéni választókerületekben, mert

az egyéni választókerületekben lehet leváltani Orbán Viktort, mondhatnám úgy is, hogy az a szavazat egy népszavazás Orbán Viktorról.

Szeretnénk visszalépni, akár Hiller István vagy Burány Sándor javára is, és nem szeretnénk jelöltet állítani mondjuk Szabó Sándorral szemben Szegeden. De ehhez az kell, hogy az MSZP se veszélyeztesse Szabó Szabolcs 2014-ben megnyert egyéni mandátumát Csepelen. Más pártokban is vannak tisztességes emberek, én vagyok az egyetlen magyar politikus, aki mindig mondok is erre példákat. Csepelen viszont az MSZP-nek kell felülvizsgálnia az álláspontját."

Azt is mondta, hogy

  • a Jobbik javára nem fognak visszalépni, mert Szigetvári szerint ők nem hoznának változást a Fideszhez képest;
  • reális forgatókönyvnek látja, hogy kisebbségbe szorítják a Fideszt, és a Jobbiknak meg a többi ellenzéki pártnak lenne többsége. "Egy ilyen helyzetben szét lehet verni az Orbán-rezsimet, és fél évvel későbbre új választást hirdetni" - mondta;
  • biztos benne, hogy Pécsett Mellár Tamás, akinek a javára nem csak az Együtt, hanem az MSZP is visszalép (beleértve a DK támogatását is), győzni fog.

Kijelentette: nem a kormányt kell leváltani, hanem egy teljesen új rendszert kell építeni, és a változtatásokhoz (például a kifogásolt választási törvény megváltoztatásához) szerinte nem is kell kétharmad. "Rendszerváltásra kell felhatalmazást kérni, nem pedig sima kormányváltásra. Hiszen Orbán Viktor maga csinált egy illiberális rezsimet, ahol már nincs jogállam. Egy ilyen rendszer vezetőivel és szabályaival nem kell úgy bánni, mint ha liberális demokraták lennének. A forradalmak és a mindenben jogfolytonos rendszerváltások között még vannak más utak is.

Meg kell szakítani a jogfolytonosságot a kulcsszemélyek és kulcsintézmények vonatkozásában.

Ha a választók többsége változást akar, akkor új szabályok érvényesek, az orbáni kétharmados bebetonozás illegitimmé válik."

Szerinte egy új berendezkedést az tesz legitimmé, hogy "mi nem fogjuk megszüntetni a Fideszt, nem rúgjuk ki a jobboldali alkotmánybírákat, vagy éppen nem kényszernyugdíjazzuk a Fidesz által kinevezett bírákat. Amíg az orbáni program minden ellenzéki erő gyengítéséről és ellehetetlenítéséről szól, egy új köztársaságban intézményes garanciák lesznek az akár jobboldali kisebbség jogainak érvényesítése számára".

Címlapról ajánljuk
Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

Prőhle Gergely: a német hatóságoknak ideológiailag besorolhatatlan, így kezelhetetlen volt a magdeburgi merénylő

A magdeburgi tragédiáról, annak társadalmi hatásáról, egy AfD-szimpatizáns szaúdi orvos megítéléséről, valamint a német belpolitikai helyzetről is beszélt Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Bemutatott egy olyan megközelítést, ami megelőzhetővé tenné az ilyen tragédiákat, és valamiféle társadalmi békesség felé is elvezethetne.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
A zöld ipar kérdése még fontosabbá vált

A zöld ipar kérdése még fontosabbá vált

Az Európai Unió öt évvel ezelőtt, amikor elindította az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal), a klímaváltozás elleni küzdelem globális élharcosaként pozícionálta magát. A fenntartható gazdaság kiépítése azonban mostanra még fontosabbá vált, mivel a globális felmelegedés következményei és költségei egyre súlyosabbak. Ráadásul az Ukrajna elleni orosz inváziót követő földgázválság is rámutatott arra, hogy fel kell gyorsítani a dekarbonizációt az EU energiaellátásának biztosítása, az energiaköltségek csökkentése és a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében. Az egykor klímavédelmi programként indult politika ma már az EU egzisztenciális kihívásainak kezelésében segíthet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×