10 °C
Soha nem regisztráltak még olyan sok új megbetegedést Európában, mint tavaly: több mint 160 ezret. Az Egészségügyi Világszervezet európai régiója az egyetlen olyan térség, ahol emelkedik az új HIV-fertőzések száma.
A helyzet főleg a régió keleti és északi felében ad okot aggodalomra, itt jegyezték fel ugyanis az új esetek csaknem 80 százalékát – adta hírül az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Irodája. A közlemény idézi Jakab Zsuzsannát, az utóbbi szervezet igazgatóját, aki arra figyelmeztet: ha ez a tendencia továbbra is fennáll, akkor nem fogjuk elérni a WHO azon célkitűzését, hogy 2030-ra felszámolják a világon a HIV-járványt.
A HIV-fertőzések számának emelkedése mellett az ECDC aggasztónak tartja azt is, hogy az esetek több mint felét a fertőzés késői stádiumában diagnosztizálják. A megfertőződéstől ma átlagosan három év telik el a HIV diagnózisáig, ami túl hosszú idő.
Nemcsak azért, mert hosszabb távon kedvezőtlenebb prognózist eredményez az érintettek számára, hiszen valószínűbb az AIDS-betegség kifejlődése, de azért is, mert jelentősen növeli a fertőzés továbbadásának kockázatát – hangsúlyozta Andrea Ammon, az ECDC igazgatója. A 2016-os HIV-/AIDS-adatok azt mutatják, hogy ezen a téren az ötven éven felüliek körében van igazán gond: 65 százalékuk későn tudja meg, hogy fertőzött.
Hazánkban az adatok gyűjtésének kezdete, 1985 óta összesen 3344 HIV-esetet és 892 AIDS-beteget vettek nyilvántartásba. Szlávik János szerint itthon is jellemző, hogy a fertőzöttek mintegy 25 százalékát már későn, akár végstádiumú AIDS-esként ismerik csak fel - írja a Magyar Idők.
