Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Digitally Generated Image , 3D rendered
Nyitókép: Getty Images / Wong Yu Liang

Kína tett egy gesztust az EU felé

Kína feloldja az Európai Parlament öt képviselőjével és az emberi jogi szakbizottságával szemben 2021 márciusában bevezetetett szankciókat - jelentette be Roberta Metsola, az uniós parlament elnöke szerdán.

Az Európai Parlament tájékoztatása szerint Roberta Metsola szerdán tájékoztatta az uniós parlament házbizottságaként működő Elnökök Értekezletét a kínai hatóságok azon döntéséről, hogy feloldják az Európai Parlament képviselőjével és családtagjaikkal, továbbá az EP emberi jogi szakbizottságával szembeni szankciókat.

A közlemény szerint az EP-elnök azt mondta: az európai parlamenti képviselőkkel szembeni kínai szankciók feloldása lépést jelent a Kínával folytatott uniós parlamenti párbeszéd helyreállítása felé.

"Elnökként felelősségem annak biztosítása, hogy az Európai Parlament minden tagja szabadon, korlátozások nélkül gyakorolhassa mandátumát" - fogalmazott.

Az uniós parlamenti szakbizottságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy megvitassák az európai érdekeket kínai kollégáikkal anélkül, hogy félniük kellene bármilyen következményektől

- mondta Metsola.

Az Elnökök Értekezlete leszögezte: a szankciók feloldása nem jelenti azt, hogy az Európai Parlament figyelmen kívül hagyja az EU és Kína közötti kapcsolatok "tartós kihívásait". Az uniós parlament továbbra is az egyetemes emberi jogok és alapvető értékek határozott védelmezője marad világszerte, miközben elvi alapon és tiszta szemben igyekszik együttműködni a globális partnerekkel - tették hozzá.

Kína 2021. március 22-én vezetett be szankciókat 4 uniós szervezettel és 10 emberrel, köztük öt európai parlamenti képviselővel, valamint az Európai Parlament Emberi Jogi Albizottságával szemben. A szankciók miatt, amelyek megtiltották az érintettek belépését Kínába, az Európai Parlament leállított minden hivatalos párbeszédet az ázsiai országgal.

A kínai szankciók válaszintézkedésként születtek arra az uniós döntésre, hogy az EU négy kínai tisztviselő ellen korlátozó intézkedéseket hozott a muszlim ujgur kisebbségek emberi jogainak súlyos megsértésére hivatkozva.

A kínai megszorító intézkedések az EP szankcionált Emberi Jogi Albizottságának két magyar tagjára, Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom korábbi EP-képviselőjére, és Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) EP-képviselőjére is érvényesek voltak.

Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

A családok lehetőségeiről, a fiatalok ügynökmúlthoz való hozzáállásáról, az állami vezetők esetleges érintettségéről, illetve a kormány attitűdjéről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Negyedszázaddal követve más nagy európai országokat, Olaszország is napirendre tűzte a nácik által elrabolt műkincsek visszaszolgáltatásával foglalkozó testület felállítását. A napokban a kormányfő, Giorgia Meloni pártjának egyik képviselője a törvényhozás elé terjesztette az erről szóló jogszabálytervezetet, amelyet a miniszterelnök „civilizációs tettként” értékelt. Svájc is lépéseket tett e téren, az alpesi országban most kezdte el működését a restitúciós bizottság, irányítója Simonetta Sommaruga volt államfő, aki elismerte: országában „néha több idő kell a dolgokhoz, de ez nem jelenti azt, hogy nem történt semmi”.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×