eur:
408.06
usd:
374.99
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Összefogtak az ellenzéki pártok

Összefogtak az ellenzéki pártok

Egy új és igazságos választási rendszer bevezetésének tervéről írtak alá megállapodást nyolc ellenzéki tömörülés - a Demokratikus Koalíció, az Együtt - a Korszakváltók Pártja, a Lehet Más a Politika, a Magyar Liberális Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért Párt - képviselői szombaton Budapesten.

A Közös Ország Mozgalom által a Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál szeptember 1-jén felállított Agóránál tartott aláíráson részleteiben nem ismertették a törvényjavaslatként benyújtani kívánt indítványt, a szervezők az MTI érdeklődésére azt közölték, "a javaslat egyelőre nem sajtónyilvános".

Az aláírók egyikétől az MTI úgy értesült: kétfordulós, a német rendszerre hasonlító megoldásban listás mandátumokkal korrigálnák az egyéni választókerületekben kialakult eredményt, így a 200-220 fős törvényhozás összetétele leképezné a választásokon szerzett szavazati arányokat.

A felszólalók közül Juhász Péter, az Együtt elnöke jelezte, ők lemondtak a nyílt lista bevezetéséről, Gyurcsány Ferenc, a DK vezetője azt közölte, záradékkal látták el a megállapodást, mert nem támogatják, hogy a múltban életvitelszerűen Magyarországon kívül tartózkodók is voksolhassanak, míg Bősz Anett ügyvivő közlése szerint a Liberálisok a parlamenti küszöb esetében tettek ugyanígy.

Gyurcsány Ferenc az aláírás előtt kijelentette, látható, hogy "intellektuálisan és emberileg lényegesen jobb állapotban van a demokratikus ellenzék, mint ahogy az kívülről tűnik", s ha az egyik legnehezebb kérdésben, a választójogban egy hónap alatt egyezségre tudtak jutni, "még az is lehetséges, hogy ezek a pártok, mozgalmak, jól tudják vezetni ezt az országot".

Bősz Anett szerint "talán ennyire fapadossá kellett váljon a helyzet az ellenzéki padsorokban, (...) hogy végre valami változzon", és évek óta végre áradó kompromisszumkészséggel tárgyaljanak képviselőik. Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke pedig annak a reményének adott hangot, hogy ez az aláírás "nem valaminek a vége, hanem valaminek a kezdete".

Molnár Gyula, az MSZP elnöke szerint fontos megmutatni, hogy lehet változtatni a választási rendszeren, ugyanakkor jelezte, nincsenek illúziói, de jövőre a hatályos rendszerben győzik le a Fideszt, és azt követően vezetik be ezt a reformot.

Az aláírás előtt egy bekiabáló zavarta meg a rendezvényt, hazaárulónak nevezve azokat, akik nem akadályozták meg, hogy az alaptörvény lépjen annak az alkotmánynak a helyébe, amelyre korábban maguk is felesküdtek; a középkorú férfit kikísérték a rendezvénysátorból a rendőrök, akikkel aztán az utcán még hosszan vitatkozott.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×