eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Világosabb lesz Budapesten

Több mint egymilliárd forintot fordíthatnak a budapesti közvilágítás korszerűsítésére, amely során mintegy hétezer nagynyomású nátrium lámpatestet korszerű, energiahatékony LED-es világítótestre cserélhetnek - erről döntött a Fővárosi Közgyűlés.

A Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek által jegyzett előterjesztést 24 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadta el a testület, amely így biztosította a szükséges fedezetet a BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. (BDK) részére a közbeszerzési eljárás megkezdésére.

A közgyűlés a közbeszerzési eljárás eredményes lezárulta után dönthet majd a fővárosi forráshoz kapcsolódó szerződések pontos tartalmáról és végleges összegéről.

Szeneczey Balázs felhívta az ellenzéki képviselők figyelmét arra, hogy a közbeszerzés eredménye visszakerül a közgyűlés elé, jelenleg a közbeszerzés indításának a biztosításról döntenek.

Bagdy Gábor azt hangsúlyozta, hogy a projekt egy gyorsan megtérülő beruházás.

Mint az elfogadott előterjesztésben olvasható, a projekt 15 kerületben, több mint 30 helyszínen javasol korszerűsítést. A kivitelezés 2018 első negyedévtől 2019 nyár végéig tartana.

Jelenleg Budapesten az amortizált és műszakilag is korszerűtlennek tekinthető, nagy energiafogyasztású és magas üzemeltetési költségű közvilágítási lámpatestek mennyisége mintegy 30 ezerre tehető, és középtávon - 5-7 éven belül - további mintegy 80 ezer elavult lámpatest cseréjével kell számolni. Az indokolható megtérülési időn belül mintegy hétezer lámpatest LED-es világítótestre történő cseréje valósítható meg, amit az energiamegtakarításon alapuló hosszú távú fővárosiforrással lehetne finanszírozni. Az éves becsült energiamegtakarítás 1,8 millió kWh - írták.

Szakértői becslések alapján a projekt várható megtérülési ideje 13-15 év, a LED-es lámpatestek várható műszaki élettartama pedig 20-25 év.

A javaslatban rámutattak: az említett mennyiségű nagynyomású nátrium lámpatest cseréje, jelenlegi árakon számítva 280 millió forint költséget jelentene, ugyanakkor nem eredményezne energiamegtakarítást. A projekt megvalósítása kedvező, hiszen a műszakilag várható üzemeltetési idő mintegy kétharmada alatt megtérül a felvett kölcsönösszeg az energiamegtakarításból.

A projekthez a fővárosi önkormányzat 900 millió forintos támogatást biztosít. Az Európai Beruházási Bank az előzetes hozzájárulását megadta a LED-es korszerűsítési projekt hitelből történő finanszírozásához. A fennmaradó 150 millió forintot a BDK saját erőből biztosítja azzal, hogy a felszerelést a kft. saját dolgozói végzik majd el a tervek szerint.

Tokody Marcell (Jobbik) indítványozta, hogy vegyék le a napirendről az előterjesztést, először kérjenek be árajánlatokat a piaci szereplőktől és ez után írjanak ki pályázatot. Hangsúlyozta: pártja támogatja a korszerűsítést, de az nem lehet a "korrupció melegágya".

Horváth Csaba (MSZP) Tokody Marcellhez hasonlóan egyetért a projekttel, de drágának tartja a korszerűsítésre szánt több mint egymilliárd forintot, és a vitában jelezte: megnyugtatóbb lenne, ha a közgyűlés a mostani ülésén csak elvi döntés hozna az ügyben.

Pap Zoltán, a BDK ügyvezetője elmondta, az ajánlatoknál az árat, az elérhető megtakarítást és a jótállási időt veszik figyelembe. Megjegyezte, egy lámpatest árát nem lehet úgy megkapni, hogy az egymilliárdot elosztják hétezerrel, a lecserélni tervezett lámpatestek számával, mert nagyon pontos előkészítésre, tervezésre is szükség van.

 Lehetnek reklámok az oszlopokon

A Fővárosi Közgyűlés támogatta a közvilágítási oszlopok reklámcélú hasznosítását nyilvános pályázat útján. A testület határozata szerint a Budapest területén lévő és a fővárosi önkormányzat, a BDK Budapesti Dísz-és Közvilágítási Kft. (BDK), valamint a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) tulajdonát képező közvilágítási oszlopokat "tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz" elhelyezése céljából a tulajdonosokkal közösen nyilvános pályázat útján közösen kívánja hasznosítani.

Az előterjesztést 18 igennel, 5 nem szavazat ellenében és 4 tartózkodás mellett fogadta el a testület.

A testület egyhangúlag támogatta Gy. Németh Erzsébet (DK) azon módosító javaslatát, amellyel felkérték Tarlós István főpolgármestert, hogy vizsgáltassa meg: miért nem fizetett az ESMA Reklám Zrt. 2015 végétől a fővárosi köztéri oszlopokon kihelyezett reklámtáblák, reklámhordozók elhelyezéséért; valamint kit terhel a mulasztásért, a főváros és cégei bevételeinek elmaradásáért a felelősség?

A közgyűlés döntése értelmében a fenti pályázat lebonyolításával a Vagyonkezelő Központ Zrt.-t bízzák meg, úgy, hogy a pályázat öt év hasznosítási időtartamot határozzon meg, továbbá a haszonbérleti díj a használatarányos díjelem mellett tartalmazzon egy fix alapdíjat is, amely a bevételtől függetlenül megilleti a haszonbérbeadót.

A BDK által üzemeltetett közvilágítási oszlopok száma mintegy 77 ezer, ennek 90 százaléka a BDK, 10 százaléka pedig a fővárosi önkormányzat, illetve a BKK tulajdonában van.

Jogszabály szerint a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz a közúton közlekedők tájékozódását megkönnyítő vagy azt segítő, különböző szolgáltatások igénybevételének, kulturális, idegenforgalmi vagy egyéb tevékenység végzésének lehetőségét úti célként megjelölő, továbbá ezek irányát, távolságát vagy helyszínét mutató jelzést megjelenítő, közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon elhelyezhető berendezés.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×