Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.76
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az utóbbi idők legnagyobb kihívása előtt áll az igazságszolgáltatás

Az utóbbi idők legnagyobb kihívása előtt áll az igazságszolgáltatás

Komoly változások következnek hamarosan az igazságszolgáltatásban: növekedni fog ugyanis a közigazgatási bíráskodás szakmai önállósága. Jelentősen nő a létszám, a bírói pályázatok első fordulóját már meghirdették. Képzést indítanak és új tárgyalótermeket alakítanak ki.

Számítások szerint hamarosan 196 új bíróra lesz szükség az ország közigazgatási és munkaügyi bíróságain.

Mint a Magyar Bírói Egyesület elnöke a Magyar Időknek elmondta, az érdeklődés nagy, titkárok és bírák az előrelépés lehetőségének tekintik, hogy január elsején hatályba lép az önálló közigazgatási perrendtartás.

A nemrégiben kiírt álláspályázatok első fordulójára Makai Lajos szerint a titkárok és a bírák közül már számosan beadták jelentkezésüket.

Az elnök hozzátette, hogy több új bírósági épület, tárgyalóterem is kell majd ahhoz, hogy januárban az igazságszolgáltatás az új perrendtartás alapján ítélkezni tudjon azokban az ügyekben, amelyeket rendszerint az állampolgárok indítanak a különféle hatóságok határozatai, döntései miatt. Szeptember elejére az ingatlanok kiválasztása megtörténhet.

Az adóügyi, az építésügyi, a versenyjogi és egyéb vitákat eddig – a megyékben és a fővárosban – összesen húsz közigazgatási és munkaügyi bíróság döntötte el. Januártól az ítélkező fórumok illetékességi köre megváltozik. A húsz közül ugyanis nyolc bíróság kiemelt szerephez jut és a maga területén úgynevezett régió- központként működik.

A Fővárosi Törvényszék pedig az egész országra kiterjedően fellebbviteli fórumként dolgozik majd.

Az új eljárási szabályok szerint egyébként nemcsak a formális közigazgatási határozatokat, de az intézkedéseket is megkérdőjelezhetik az ügyfelek a bíróságon. Még az is vita tárgya lehet, hogy hová helyezik ki a KRESZ-táblákat, és hányszor tartható egy évben futóverseny a közutakon.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×