Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
A menekültek, akiket szívesen befogadna a magyar állam

A menekültek, akiket szívesen befogadna a magyar állam

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára a magyar állam kész menekültként elismerni és befogadni azt az iráni lányt, akit a svéd hatóságok vissza akarnak toloncolni az iszlám köztársaságba - erősítette meg a sajtóhíreket az InfoRádiónak Witzel Tamás, miniszteri biztos. Hozzátette: hasonló helyzetben további menekültek befogadása is megtörténhet.

Aideen Strandsson 2014-ben érkezett Svédországba, majd nem sokkal utána nyilvánosan is megkeresztelkedett.

Menedékjogi kérelmét a közelmúltban másodszor utasították vissza a svéd hatóságok annak ellenére, hogy a kiutasítás ellentmond a hatóság saját szabályozásának is, valamint az olyan nemzetközi egyezményeknek, mint például a genfi egyezmény, amely kifejezetten tiltja a kitoloncolást olyan országokba, ahol a kiutasítottat veszély fenyegetheti.

Witzel Tamás az InfoRádiónak megerősítette, hogy Semjén Zsolt javaslatára (aki Orbán Viktor szabadsága miatt a kormányfői teendőket is ellátja) Magyarország befogadná az iráni lányt. Szerinte ez azon túl, hogy erkölcsi kötelesség, az alaptörvény szerint is szükséges. Jelen esetben az a passzus érvényes, amely szerint

Magyarország menedékjogot biztosít azoknak, akiket hazájukban vallási hovatartozásuk miatt üldöznek.

Az Iszlám Állam uralma alatt álló országokban adott esetben megtűrik a keresztényeket, de a keresztelkedést általában szigorúan büntetik - erre a lányra a szinte biztos halál vár.

A magyar állam egyelőre egy felajánlást tett, a lánynak kérelmet kell benyújtania, ha ide szeretne jönni. Több magyarországi rendészeti és nemzetbiztonsági szerv együttműködésére lehet szükség a befogadáshoz, és az ügyben a stockholmi magyar nagykövetség is maximálisan rendelkezésre áll.

Fogadnának be újabb menekülteket is

A miniszterelnökség miniszteri biztosa szerint az ilyen befogadási ügyekben az integráció kérdése a legfontosabb. "A magyar társadalomba

olyan személyek integrációja lehetséges, akik legalább hasonló elveket valló kultúrkörből származnak.

Nincs értelme annak, hogy Magyarországon is - mint Nyugat-Európában sajnos ez már megtörtént - párhuzamos társadalmak jöjjenek létre, amelyek azután kezelhetetlen helyzeteket eredményeznének. Kisebb számú, jól integrálható személyek megjelenése eddig is megtörtént."

Keresztényeket várnának

"A magyar állam olyan személyeket szeretne befogadni, akik egyrészt valóban üldöztetésnek vannak kitéve, másrészt tudnak integrálódni a társadalomba. Az eddigi tapasztalatok szerint a Közel-Keletről érkező keresztény hátterű személyek a lehető leggyorsabban tudnak integrálódni. Tanult, a felső-középosztályhoz tartozó személyekről beszélünk" - mondta Witzel Tamás. Hozzátette: a nyugati tapasztalatok azt mutatják, hogy a keresztény menekülteket lehet a legkönnyebben és a leggyorsabban a befogadó társadalomba integrálni, szemben az adott országból származó többségi társadalommal.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×