A globális fegyverszállítások volumene az elmúlt 5 évben több mint 9 százlékkal nőtt az azt megelőző 5 éves ciklushoz képest. Európa fegyverimportja 2021–2025 között csaknem 210 százalékkal emelkedett, így a kontinens részesedése a globális importból 12 százalékról 33 százalékra nőtt.

Ukrajna egymaga a globális fegyvereladások közel 10 százalékát vette föl, miközben az európai vásárlások egy része illeszkedik Donald Trump amerikai elnök által megszabott keretrendszerhez, mely szerint nem szállít ingyen fegyvert a háború sújtotta országnak, hanem azt meg kell venni az Egyesült Államoktól – mutatott rá Kaiser Ferenc az InfoRádióban. Tehát mostanában a Benelux államok (Belgium, Hollandia, Luxemburg) a baltiak, és a skandinávok is azt adják oda Ukrajnának, amit vásárolnak az USA-tól. Emellett az sem mellékes, hogy most már nagyjából 470 darab F–35-ös lopakodó vadászgépet, vadászbombázót rendeltek, illetve részben meg is vettek az európai országok az Egyesült Államoktól, és annak darabára jócskán 100 millió dollár fölött van, tehát

irgalmatlanul drágák a modern fegyverrendszerek

– magyarázta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

A szakértő szerint Európa fegyvergyártási kapacitása és védelmi képessége is jelentősen nőtt az elmúlt években, de van még hova fejlődni. Mint mondta, bizonyos stratégiai fegyverrendszerek látványosan hiányoznak Európából. Nemcsak az atomfegyverek, hanem relatíve kevés a repülőgéphordozó is – ebből a briteknek van kettő –, relatíve kevés a nukleáris meghajtású tengeralattjáró, cserébe van rengeteg nagyon jó minőségű, hagyományos meghajtású tengeralattjáró, így Európa önvédelmi képességei nem mondhatók rossznak.

„Ugyanakkor például műholdas felderítésben, műholdas kommunikációban nagyban függ a kontinens az amerikaiaktól, és az európai jövőbeni tervek éppen abba az irányba mutatnak, hogy meg kell teremteni az amerikai rendszerekről való leválás lehetőségét, mert nem lehet bízni egy ennyire megbízhatatlan szövetségesben, mint az Egyesült Államokban – fogalmazott Kaiser Ferenc. Mindemellett úgy látja, hogy Oroszországgal szemben meg tudná magát védeni Európa, mert a meglévő minimális nukleáris elrettentés elégnek tűnik, hagyományos fegyverek terén pedig kifejtetten jól áll a kontinens, pláne úgy, hogy az orosz képességek nagy részét „ledarálta” az orosz–ukrán háború.

Szerinte

Európának elsősorban a védelmi kapacitásait és képességeit kell növelnie, hiszen jelenleg nincsenek területszerzési vagy beavatkozási szándékai más kontinensen.

Az említett SIPRI jelentés alapján az Egyesült Államok a vizsgált időszakban a globális fegyverexport 42 százalékát adta, és 99 országba szállított haditechnikát. A második legnagyobb exportőr Franciaország volt mintegy 9-10 százalékos részesedéssel, míg Oroszország a harmadik helyre szorult, exportja 64 százalékkal visszaesett az Ukrajnában 2022-ben indított hadművelet után. A legnagyobb importőrök rangsorában Ukrajnát India, Szaúd-Arábia, Katar és Pakisztán követte.

A SIPRI szerint a közel-keleti feszültségek és háborúk a jövőben tovább növelhetik a fegyverkeresletet. Ugyanakkor az amerikai fegyverkészletek esetleges szűkössége – például légvédelmi rakétákból – oda vezethet, hogy Washington saját haderejét részesíti előnyben, ami korlátozhatja a szövetségeseknek szánt szállításokat.

A stockholmi székhelyű SIPRI független békekutató intézet, amely évente publikál jelentéseket a fegyverkereskedelemről, a hadiiparról, a nukleáris fegyverekről és a katonai kiadásokról.