Az üzemanyagok piacán tapasztalható áremelkedés miatt maximalizálta az árakat a kormány, csökkentette a jövedéki adók mértékét, valamint felszabadította az állami stratégiai üzemanyagkészletet.

Mint a friss kormányrendeletben a szabályokat részletezik, a védett áras üzemanyagok:

1. az MSZ-EN 228 jelű szabványban meghatározott ESZ-95-ös minőségi fokozatú motorbenzin, amely nem teljesíti az ESZ-98-as fokozat minőségi követelményi szintjét, valamint
2. az MSZ-EN 590 jelű szabványban meghatározott 2710 20 11 KN-kódú dízelgázolaj

Ezek magyar rendszámmal és forgalmival rendelkező gépjárművekbe tankolhatók, a benzin legfeljebb literenként 595 forintért, a dízel maximum 615 forintért értékesíthető a kiskereskedelemben. Ha nem közvetlenül a magyar jármű benzintankjába tankolnak, a védett ár nem érvényesíthető, vagyis nem lehet „kannákba spájzolni” az üzemanyagot.

Kifejezetten fontos kitétel, hogy

a fent meghatározott védett áras termékek – biokomponensekkel és szabvány szerinti adalékokkal együttesen értelmezett – legmagasabb nagykereskedelmi bruttó ára ugyanannyi, mint amennyiért a kutak eladhatják,

és az értékesítés során egyéb költség vagy díj nem számolható fel. Vagyis most nem az lesz, hogy a kutak megveszik nagykeráron az üzemanyagot, és ráteszik a hasznukat biztosító összeget. Lényegében árrésnullázásról van szó – értelmezte a Portfolio.

„Védett áras üzemanyaggal tölthető a külföldi rendszámú gépjármű, ha a külföldi rendszámú gépjármű államjelzése szerinti országban az üzemanyag védett áras termék, és a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben megállapítja, hogy ezen országban a magyar rendszámú gépjármű – a védett ár mértékét ide nem értve – legfeljebb a magyar szabályozás szerinti korlátozásokkal, védett áras üzemanyaggal tölthető” – tesz kivételt a kormánydöntés.

Ahogy a korábbi ársapka esetén, úgy most is

a benzinkutasnak kell ellenőriznie a jogosultságot, a rendelet szerint az értékesítők e tevékenységük során közfeladatot ellátó személynek minősülnek.

Mit tehet ennek során? Jogosult

• ellenőrizni a rendszámot,
• a forgalmi alapján legalább a jármű gyártmányát, típusát, színét és üzembentartóját,
• a forgalmi vonalkódját is leolvashani vagy a rendszámot feljegyezni, és a bizonylathoz visszakereshetően tárolni.

Ha a jogosultság nem igazolható hitelt érdemlően, a kutas nem adhat védett árat.

A rendelet szerint

a kútoszlop kijelzőjén a nem védett, hanem a piaci árat kell feltüntetni,

vagyis elsőre meglepő lehet, hogy az üzemanyagtöltőnél nem az az ár van kiírva, amit aztán fizetéskor figyelembe vesznek.

Minden benzinkúton jól látható tájékoztatást kell kihelyezni magyarul és angolul arról, hogy ki jogosult a védett árra és hogy az olcsóbb üzemanyagot csak a jogosult jármű üzemanyagtartályába töltheti.

Fellépnek a védett árú benzin továbbadása ellen is.

Ha valaki ilyet tankol, azt nem adhatja át olyan személynek, aki nem lenne jogosult védett áron tankolni. Ha megteszi, bírságot kaphat és még a járművét is elkobozhatják.

Igyekszik megelőzni a kormány azt is, hogy a benzinkutakon trükközzenek: ha valahol az elmúlt három hónapban forgalmaztak olyan üzemanyagot, ami most védett áras lett, akkor most is kötelező azt árulniuk. Ha ilyen termék nincs, akkor legalább azzal egyenértékű minimumkövetelményű benzint és dízelt kell adniuk ugyanazon a védett áron.

A kutak nem alkalmazhatnak rövidebb nyitva tartási időt. Ha a kút 7 napon belül összesen 48 órán át nem tudja kiszolgálni a vevőket a kötelező üzemanyaggal, üzemszünetet kell hirdetnie, és ezt 24 órán belül be kell jelentenie.

Meghatározták azt is, milyen járművek töltését köteles egy kút biztosítani (lényegében: motorkerékpár, quad, segédmotoros kerékpár, motoros tricikli és mopedautó, személygépkocsi, 7,5 tonnát
meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi, traktor és mezőgazdasági erőgép).

Szabályozták a töltőállomások NAV általi ellenőrzését is. Alapvetően 100 ezer és 3 millió forint közötti bírságot szabhat ki a hatóság, ismételt jogsértésnél akár el is tilthatják az üzemeltetőt a kút működtetésétől, itt egy naptól fél évig terjedhet a büntetés hossza. Egyes szabályok megsértésénél 6-15 millió forintos bírságot is kiszabhat a hatóság, melynek határozata ellen nem lehet fellebbezni.

Az állam másik üzemeltetőt jelölhet ki annak a helyére, amely üzemeltető megbukott az ellenőrzésen vagy üzemszünetet hirdetett. Ilyenkor a kijelölt szolgáltató külön engedély nélkül átveheti a működtetést, „beköltözhet” az épületbe, használhatja az ottani eszközöket, és értékesítheti a meglévő árukészletet is, meghatározott elszámolási szabályok mellett.