eur:
411.23
usd:
392.77
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Beiktatták Áder Jánost

Letette hivatali esküjét a márciusban újraválasztott Áder János köztársasági elnök hétfőn az Országgyűlés előtt.

Az ünnepélyes ceremónia a Parlamentben pár perccel egy óra után kezdődött a Himnusz eléneklésével.

Majd Kövér László, az Országgyűlés elnöke felkérte Áder Jánost, hogy mondja el esküjét.

A régi-új köztársasági elnök ezután ellátta kézjegyével a hivatalos okmányokat.

Áder Jánosnak a Házelnököt követően gratulált Orbán Viktor kormányfő.

Portré 

Áder János 1959. május 9-én született Csornán. Diplomáját 1983-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte, majd jogi előadóként dolgozott a főváros VI. kerületében, 1986-tól

1990-ig pedig az MTA Szociológiai Kutatóintézetében volt tudományos munkatárs.

Ez idő alatt, 1987-ben részt vett a lakiteleki találkozón, a rendszerváltáshoz vezető út egyik fontos eseményén, 1988 áprilisában belépett a nem sokkal korábban megalakult Fideszbe és 1989-ben tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának, illetve az Országos Választási Bizottságnak.

1990-től 2009-ig a Fidesz országgyűlési képviselőjeként dolgozott. Ezalatt több választáson is volt pártja kampányfőnöke, valamint különböző időszakokban a Fidesz alelnöke vagy ügyvezető alelnöke. Az 1998 és 2002 közötti parlamenti ciklusban házelnökként dolgozott, a következő ciklusban a Fidesz frakcióvezetője volt.

2009. június 7-én az Európai Parlament képviselőjévé választották, kezdeményezésére fogadta el az EP azt a határozatot, amely a cianidos bányászat uniós szintű betiltásának szükségességéről szól.

Miután plágiumbotránya nyomán Schmitt Pál 2012. április 2-án lemondott az államfői posztról, Orbán Viktor miniszterelnök Áder Jánost javasolta köztársasági elnöknek, amit a Fidesz-KDNP frakciószövetség egyöntetűen támogatott, így az Országgyűlés meg is választotta a posztra. Hivatalába május 10-én,

a magyar államfők közül a legfiatalabban (53 évesen és egy naposan) iktatták be.

Első államfői ciklusában nagy hangsúlyt helyezett a környezetvédelmi kérdésekre, ennek keretében új szervezeti egységgel bővítette hivatalát, csatlakozott Al Gore volt amerikai alelnök éghajlati cselekvési felhívásához, ő vezette a 2015 végén megrendezett párizsi klímakonferencián a magyar delegációt, 2016-ban pedig részt vett New Yorkban az ENSZ Vízügyi Elnöki Testületének alakuló ülésén.

Márciusi újraválasztása előtt az Országgyűlésben aláhúzta, hogy az elmúlt öt év megerősítette abban, hogy életünk központi kérdésévé kell tenni a teljesítményt, illetve szólt a jövő generációk iránti felelősség fontosságáról.

"Szomorú volt szembesülni a Föld szinte minden országára jellemző politikai nemtörődömség, kormányzati felelőtlenség, a rövid távú és rövidlátó kalmárszellem helyi és globális következményeivel."

Hivatali ideje alatt csaknem 80 külföldi utat tett. Első hivatalos látogatása 2012 júniusában Ausztriába vezetett. Ő az első magyar köztársasági elnök, aki hivatali ideje alatt – magánemberként - részt vett a csíksomlyói búcsún.

Államfőként 28 törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek megfontolásra, ötöt pedig az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra. Egyik legvitatottabb döntése a Közép-európai Egyetemet is érintő felsőoktatási módosítás aláírása volt. Ezt Áder János nemrég, a Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumban tartott előadásában részint a következővel indokolta.

"Egy ilyen kérdésben az alapkérdés az, hogy népszerű akarok lenni, vagy elvszerű."

A köztársasági elnök nős, négy gyermek apja, felesége – hivatását önként felfüggesztett – bíró.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×