Az Európai Bizottságnak megküldött dokumentumban kifejtik, hogy a magyar munkaerő termelékenységének javítása mellett ugyanolyan fontos, hogy a bérszínvonal szükségszerű emelkedése arányban álljon a termelékenység javulásával. Ezzel párhuzamosan a növekedés szerkezetének a magasabb hozzáadott értéket előállító, innováció által vezérelt gazdasági tevékenységek irányába kell eltolódnia. A növekedés minőségének javítása versenyképességi szempontból is prioritást élvez - hangsúlyozza a program.
A növekedés az államháztartási hiány folyamatos csökkenése mellett valósulhat meg, az idei és jövő évi 2,4 százalékosra várt GDP-arányos deficit a 2019-es 1,8 százalék után 2021-re 1,2 százalékra mérséklődik.
2019-től várnak gyorsulást
Az GDP-arányos államadósság lebontásának felgyorsulásával 2019-2020-ban számol a program. Idén 2,1 százalékponttal 72,0 százalékosra csökken a ráta, a jövő évi mérsékeltebb 1,5 százalékpontos leépítés után 3,2; 3,4 százalékpontos faragás következik, amivel 2020 végére 64,0 százalékosra csökken az arány, egy évvel később pedig már 61,2 százalékos lehet, olyan alacsony, mint 2005 végén volt utoljára.
Megugrás után stagnálhat az infláció
A konvergenciaprogram a tavalyi 0,4 százalékos éves inflációt követően erre az évre 1,6 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol, a következő négy évre pedig egységesen 3,0 százalékot kalkulál.
A háztartások fogyasztásának növekedése már ebben az évben tetőzik 6,1 százalékon, jövőre 5,4 százalékot ér el a magas bázisról, azt követően pedig 4,1-4,4 százalék között stabilizálódik.
A munkaerőhiány és a termelékenység
A fogyasztás növekedését a foglalkoztatás és a béremelkedés alapozza meg. A konvergenciaprogramból kiolvasható adatok szerint a munkanélküliség már ebben az évben 4,0 százalékosra csökken, ahonnan jövőre 3,6 százalékosra, 2021-ig pedig 3,4 százalékosra mérsékelhető. A munkaerőhiány feltehetően felerősíti a termelékenység emelését, az ütem az idei 1,5 százalékos mértékről 2020-ra fokozatosan 2,9 százalékra, a rákövetkező évben 3,2 százalékra javul.
A jövedelmek erre az évre feltételezett 9,3 százalék után még jövőre is 8,8 százalékkal nőhetnek a kormányzati számítások szerint, és a 2019-es 7,0 és 2020-as 6,9 százalék után még a prognózis utolsó évében is 5,4 százalékkal emelkednek.
Csökkenő beruházási szint
A beruházások alakulását tekintve a prognózis idén 10,2 jövőre 12,9 százalékos növekedést vetít előre és az uniós támogatási források zömének felhasználása után 2019-től 2021-ig 7,8, 6,8, és 6,1 százalékos éves emelkedéssel számol. Az uniós alapokból teljes egészében fedezett EU-s programokra fordított kiadások a konvergenciaprogramból kiolvasható számítások szerint az idei 2,1 százalék után 2018-ban a GDP 3,1 százalékának megfelelő összeggel érik el a csúcsot, 2019-ben még 2,9 százalékkal viszonylag magas szintet érnek el, majd jelentősen, 2020-ban 1,5 százalékra, 2021-ben 0,6 százalékra apadnak.
A külső egyensúly alakulása szempontjából meghatározó külkereskedelmi aktívum a fogyasztás és a beruházások növekedése miatt az importnak az exportét meghaladó növekedési üteme miatt folyamatosan csökken idén és a következő két évben, de a kormányzat várakozása szerint 2020-21-ben stabilizálódik.