A bíróság a flakonokat beszerző Gulyás Mártont 300 óra, fizikai munkakörben eltöltendő közérdekű munka büntetéssel sújtotta, egyúttal megszüntette a vele szemben a Pesti Központi Kerületi Bíróság által, ugyancsak garázdaság miatt kiszabott próbára bocsátást. Társának, Varga Gergőnek 200 órányi közérdekű munkát kell végeznie.
Az ügyész előzőleg próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta, a védők pedig mindkét vádott felmentését kérték, arra hivatkozva, hogy szerintük nem minősül bűncselekménynek védenceik cselekménye.
A bíróság a vádhatóság álláspontjával egyezően állapította meg a történteket.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség képviselője a tárgyaláson ismertette: Gulyás Márton és Varga Gergő ismeretlenül maradt harmadik társukkal hétfőn, a Sándor-palota elé szervezett demonstráción narancssárga festéket tartalmazó műanyag flakonok tetejét levették, majd a rendőri sorfal felett a Sándor-palota irányába dobták. Egy-egy flakon eltalálta a Sándor-palotát, festékkel beszennyezte az épület erkélyét és falát. A két fiatalembert csoportosan és nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntettével, valamint műemlék megrongálásával elkövetett rongálás bűntettével gyanúsították meg.
A garázdasággal összefüggésben a bíróság álláspontja szerint a cselekmény alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást keltsen, egyúttal ihívóan közösségellenes is volt.
A bíró Gulyás Márton esetében súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy garázdaság miatt már büntetve volt, továbbá a halmazatot.
Az ügyész felfüggesztett szabadságvesztésre vonatkozó indítványát eltúlzónak nevezte a bíró.
Gulyás Márton a tárgyaláson elmondta: nem ismeri el büntetőjogi felelősségét és szerinte indokolatlanul korlátozták a szabadságát az elmúlt három napban. Mint mondta, egy demokráciában valóban nem számít ildomosnak amit tett, de azért tette, hogy rámutasson: nem független, hanem "pártintézmény" lett a Köztársasági Elnöki Hivatal.
Varga Gergely a tárgyaláson elmondta: elismeri, hogy megdobta a Sándor-palotát, de nem ismeri el, hogy az garázdaságnak vagy rongálásnak minősülne.
A BKKB zsúfolásig megtelt tárgyalótermében a hallgatóság soraiban megjelent Mécs Imre volt szabad demokrata, majd szocialista politikus, Szigetvári Gergely, az Együtt választmányának elnöke, Nyakó István, az MSZP sajtófőnöke, valamint Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője.
Az ítélethirdetés közben többen méltatlankodásukat fejezték ki, majd többen elhagyták a termet a hallgatóságból.
Az ítélet nem jogerős, az ellen az ügyészség képviselője súlyosbításért, a védelem felmentésért fellebbezett. A vádlottak a tárgyalást követően szabadon távozhattak a bíróság épületéből.
Ügyészi perbeszéd
Az ügyészség elismerte az alaptörvény alapján a véleménynyilvánítás szabadságát, amely szerinte korlátozható, nem sérthet más alapvető jogot, alkotmányos értéket. Az ügyészség szerint nem politikai véleményük miatt ülnek a bíróságon a vádlottak, hanem a csoportos garázdaság és műemlékrongálás köztörvényes bűncselekménye miatt - írja az Index.
Spontán volt a demonstráció, ám ez is a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá esik. Az ügyész szerint nem érdekelte a vádlottakat, hogy műemlékjellegű az épület. Az ügyészség továbbra is kitart a csoportos garázdaság mellett, az ehhez szükséges harmadik embert ismeretlen személyként megjelölve. Harmadik elkövetőről egyetlen tanú sem beszélt, sőt egyértelműen csak Gulyásról és Vargáról szóltak.
Felfüggesztett börtönt javasolt az ügyészség Varga és Gulyás ügyében.
Az ügyészség szerint megvalósult a garázdaság, az ehhez szükséges erőszak dolog ellen - így a Sándor-palota ellen - is megtörténhet. Az ügyész "zárójelben jegyzi meg", hogy az épület a köztársasági elnöki hivatalnak is helyt ad "de most tekintsünk el ettől" - mondta bár nem világos, miért kéne eltekinteni ettől, hiszen a vádlottak elmondása alapján épp ezért lett tiltakozásuk célpontja. Az ügyészség szerint mindegy, hogy csak vízbázisú a festék, a rongálás is megtörtént. Fenntartja az ügyészség a csoportos garázdaság vádját, kész tényként kezelve, hogy "hárman valósították meg a bűncselekményt", amire nem került bizonyíték a per során.
Az ügyészség Gulyás hasonló cselekményét súlyosító körülménynek tekinti, ahogyan a szervezettséget és a halmazatot - a garázdaság és rongálás együttes állását - enyhítőként a rendőrök felé tett bocsánatkérést is. Az ügyész azzal is érvelt, hogy "nagyon elszaporodtak" a garázda bűncselekmények Magyarországon.