A magyar kormány veszített egy perben a strasbourgi emberjogi bíróságon.

Az eljárás két bangladesi férfiről szólt, akik Pakisztánon, Iránon, Törökországon, Macedónián és Szerbián keresztül jutottak el Röszkére, és ott 2015. szeptember 15-én menekültjogot kértek a magyar hatóságoktól.

Ez volt az első nap, hogy a kerítéssel hivatalosan is lezárták a déli határt, és bevezették, hogy csak a zónában lehet menedékjogot kérni. Már érkezésük napján elutasították a menedékkérelmüket, ami ellen a Helsinki Bizottság ügyvédei segítségével fellebbeztek. Ezt a bíróságon elutasították, és végül 2015. október 8-án visszaküldték őket Szerbiába - írta a perről a 444.hu.

A magyar hatóságok arra hivatkoztak, hogy Szerbiából nem lehet elmenekülni, mert az biztonságos ország.

A strasbourgi bíróság megállapította, hogy

a genfi menekültügyi egyezménnyel és az EU 2013-as menekültügyi irányelvével is szembe ment,

hogy a magyar hatóságok érdemben nem vizsgálták személyre szabva a két menekült kérelmét, illetve az is, hogy a tranzitzónában őrizetben tartották őket, és hogy automatikusan mondták ki, Szerbia biztonságos a számukra. Erre nemzetközi szabályok szerint csak különleges esetben lett volna lehetőség, ha valamilyen kockázatot jelentettek volna.

A bíróság 18.705 euró (mintegy 5,8 millió forint) kártérítést és perköltséget ítélt meg mindkét menekültnek.

Őrizetbe vételnek számít

A strasbourgi bíróság a magyar kormány azon érvét sem fogadta el, hogy nem számít őrizetbe vételnek, ha valakit a tranzitzónába zárnak, mert Szerbia felé bármikor el lehet menni, tehát a menekültek őrizetbe vételét tiltó nemzetközi szabályokat nem sérti a rendszer.

Így kétséges lehet az új menekültügyi törvény sorsa, aszerint ugyanis minden menedékkérőt tranzitzónába zárnak, amíg kérelmükről jogerős döntés nem születik.

Strasbourg a törvényt magát nem tudja megtámadni, csak konkrét ügyekben hozhat ítéletet. Az Európai Bizottság viszont a luxemburgi EU-bíróság elé viheti magát a törvényt is.