Magyar kérdés
A román közéletben nincs napirenden a magyar kérdés, de
a háttérben hangsúlyosak a romániai magyarságról szóló kérdések
- hangsúlyozta Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa.
„A politikai elitnek az a stratégiája, most már évtizedek óta, hogy erről a kérdésről nem szeretnek beszélni. Ha mégis, az a hivatalos kommunikáció a nemzetközi fogyasztóknak, hogy nincs magyar kérdés, azt megoldották, van Románia és Magyarország között egy alapszerződés és ahhoz tartják magukat. Miközben a felszín alatt nagyon sok döntésben igenis ott van és nagyon fontos szempont.”
Illyés Gergely arról is beszélt, hogy a helyi magyarok akkor tudnak meghatározó szerephez jutni, ha az RMDSZ is fontos helyet foglal el a román kormányban és parlamentben.
„Akkora a súlya a közösségnek, amekkora az RMDSZ-nek a bukaresti politikában. Most ez kicsi, nem ő a mérleg nyelve, a parlamentben nem ő dönt, hogy van-e többség vagy nem, nincs a kormányban, van ugyan két államtitkári rangú tisztségviselője, de nincs döntéshozatali pozícióban. Nehéz ilyen körülmények között érdeket érvényesíteni.”
Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója arra számít, hogy Románia külpolitikai kapcsolatai stabilizálódhatnak.
„Az Egyesült Államokkal marad a kiemelt partnerség, az Európai Unióval is megfelelő kapcsolatai lesznek. Úgy néz ki, hogy a korrupcióellenes ügyészség tovább fog működni. A belpolitikában a politizálás áttevődik a parlamentbe, az utcai politizálás leül. Kulisszák mögötti pénzosztással próbálnak rendezni, a költségvetésből vidéki érdekcsoportokat támogatnak.”
Barabás T. János szerint a belpolitikai feszültség nem szűnik meg a közeljövőben Romániában.
Korrupció volt és van
A kormányzati és hatalmi játszmákban is jelen van a korrupció Romániában – mondta Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
„A politikai elit mindig is használta a korrupciót, hogy a kiszorítsa a hatalomból a nem románokat, a nem ortodoxokat, akik nem tagjai a titkosszolgálati, gazdasági, politikai elitnek. Ez a három jelentős mértékben összefonódik, gyakran egy személy mind a három csoportnak tagja. Változóban van Románia, új politikai struktúra csírái látszódnak, de a mentalitás nagyon lassan változik, még évtizedek kellenek, hogy látható legyen a politikai kultúra változása.”
Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa azt emelte ki, hogy a titkosszolgálatok és az ügyészség együttműködése komoly hatással van a belpolitikai helyzet alakulására.
„Legalább hat, de lehet, hogy már nyolc szervezet is van. A legfontosabb a belügyi hírszerzés, ez az a szolgálat, ami a rettegett Securitate romjain, illetve nagyon is álló falain jött létre. Ez nem újdonság, a kommunista érában is nagyon erős volt a román titkosrendőrség és ezt a hatalmukat nagyrészt át tudták menteni a 90-es évekre. Ez a szolgálat odáig tudott fejlődni, hogy nem okoz ma felhördülést a román társadalomban, hogy az élet minden területén ott van, még komoly gazdasági érdekeltségek is vannak.”
Illyés Gergely hozzátette: Európában csak a német titkosszolgálat nagyobb románnál, ráadásul Romániában annyi ügynök dolgozik, mint az Egyesült Államokban.