eur:
404.48
usd:
355.6
bux:
92579.96
2025. április 30. szerda Katalin, Kitti

Ez a főváros véleménye az OLAF-jelenésről

A főváros elkészítette véleményét az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a budapesti 4-es metró beruházásáról szóló jelentéséről: olyan javaslatokat igyekeztek tenni, amelyekkel a kormány csökkenteni tudja a visszafizetési kötelezettségeket - közölte a főpolgármester.

A főváros által megfogalmazott véleményt jövő keddig elküldik a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánosnak.

A legfontosabb pontokról tájékoztatva Tarlós István kifejtette:

  • az OLAF zárójelentésében feltárt hiányosságokról, szabálytalanságokról megállapítható, hogy azok meghatározóan a 2003-ban kezdődött 4-es metróprojekt előkészítéséhez, illetve egyetlen kivétellel a 2004 és 2009 közötti időszakban megkötött szerződésekhez köthetőek, és az ezzel kapcsolatos felelősség nem a jelenlegi önkormányzatot terheli.
  • A zárójelentés igazságügyi természetű - csalással, hűtlen kezeléssel és korrupcióval kapcsolatos - megállapításai nem érintenek 2010 utáni időszakra vonatkozóan fővárosi önkormányzati vagy a projekt irányításában részt vevő személyeket.

Annak ellenére, hogy az OLAF-jelentés alapján kizárható a jelenlegi Fővárosi Közgyűlés felelőssége a bűncselekmények tekintetében, fontosnak tartja a főváros, hogy segítse a kormányt a pénzügyi és költségvetési szempontból legkedvezőbb tárgyalási pozíció kialakításában - hangsúlyozta Tarlós István, rámutatva arra: az Európai Bizottság döntésétől függ, hogy a projekt elszámolásánál alkalmaz-e korrekciókat vagy visszafizetési kötelezettséget a magyar állam terhére a kohéziós alapból.

A főpolgármester elmondta, a kormány tárgyal majd a bizottsággal, és a főváros olyan javaslatokat igyekezett tenni, hogy a kormány ezek alapján képes legyen jelentősen kisebb mértékű korrekcióról való megállapodásra.

Az elszámolás miatt vitatható

Ezzel összhangban jelzik, hogy az OLAF-jelentésben szereplő összeg jelenleg tartalmazza azokat a tételeket is, amelyeket már korábban kivettek az európai uniós források finanszírozhatóságából, és azokat is, amelyeket már a korábban lefolytatott magyarországi ellenőrzések folytán visszafizettek vagy visszafizetésük folyamatban van.

A főváros megítélése szerint az OLAF-jelentés ebből a szempontból vitatható, hiszen nem vette figyelembe a 2010 utáni korrekciókat, valamint a bizottsági határozat módosítását, és így "a kettős büntetés elvét alkalmaznák".

A jelentés a pénzügyi hatásokat még mindig a 452 milliárd forintos összegre vetítve értékeli, és nem veszi figyelembe, hogy 2012 óta többször módosult a támogatási szerződés, aminek következtében a bekerülési költség - a 2017. február 3-i kormányhatározattal - 406 milliárd forint. "Nem mindegy a több mint 46 milliárdos különbség" - mondta a főpolgármester.

Voltak módosítások

Tarlós István kitért arra is, hogy az OLAF-jelentés tényként hivatkozik a 2012-es összköltség meghatározásakor becsült 67 milliárd forintos összegre, amelyet a 2010 előtt megkötött vállalkozási szerződések alapján a vállalkozók által benyújtott időalapú követelések alapoztak meg, nem veszi figyelembe, hogy a kedvezményezett 2013 és 2015 között szinte valamennyi vállalkozási szerződést módosította az illetékes hatóságok, valamint a kormány jóváhagyásával, és így a követelésállományt sikerült jelentősen csökkenteni.

Kifogásolt részek

  • A főváros aggályosnak tartja, hogy az OLAF-jelentés a metróprojekt kezdeti szakaszában bekövetkező hibákat a kedvezményezett és a támogató szervezet által korrekciós tételként kezelt, módosító szerződések ellenére a teljes projektre kiható szabálytalanságként értékelte - mondta Tarlós István.
  • Nem értenek egyet azon megállapítással sem, hogy a rendszerszintű szabálytalanságok 2012 végéig, a mérnökváltásig álltak volna fenn. Az összeférhetetlenségi probléma már 2010 decemberében megszűnt - közölte.
  • A főváros szerint az OLAF-jelentés "nem veszi figyelembe azokat a kedvezményezetten kívül álló körülményeket, amelyek a szabálytalanságok vagy a vélt mulasztások esetében kizárják vagy jelentős mértékben csökkentik a kedvezményezett felelősségét". Ilyenek a vállalkozói, területszerzési késedelmek, továbbá a hatósági eljárások elhúzódása, illetve a jogszabályi környezet változása - mondta Tarlós István.
  • A jelentés módszertani szempontból vitatható a megállapított jogsértések következetes kategorizálása szempontjából is, így az esetek többségében nem azonosítható, hogy valamely jogsértés szabálytalanságnak, csalásnak, korrupciónak vagy hűtlen kezelésnek minősül.

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Elemző: a szolgáltatószektor sem tudta megmenteni a gazdaságot az első negyedévben

Elemző: a szolgáltatószektor sem tudta megmenteni a gazdaságot az első negyedévben

Közzétette a KSH a 2025 első negyedéves GDP-re vonatkozó gyorsbecslését, ami szerint a várt minimális növekedéssel ellentétben ismét visszaesett a magyar gazdaság 0,2 százalékkal. Éves összehasonlításban a nyers adatok szerint stagnált, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye január-márciusban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.30. szerda, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Tényleg majdnem annyiba kerül egy felújítandó lakás, mint egy jó állapotú?

Tényleg majdnem annyiba kerül egy felújítandó lakás, mint egy jó állapotú?

A magyar lakáspiac fékezhetetlen áremelkedése nyomán több piaci anomália is kezd kialakulni, ezek egy része valóban létező tendencia, más részük viszont inkább a városi legenda kategóriája. Az egyik ilyen egyre többet emlegetett vélemény, hogy a már majdnem annyiért lehet felújítandó lakást venni, mint jó állapotút. Annak próbáltunk utánajárni az OTP Ingatlanpont szakértőinek segítségével, hogy mennyi a fenti állítás valóságalapja. A beszámolók szerint a különbség valóban szűkült valamelyest, de egyelőre az egész országban elmondható, hogy egy jó állapotú lakás még mindig drágább lehet, mint egy felújítandó, hiszen az utóbbi esetében számolni kell a felújítás költségeivel is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×