Székely László alapjogi biztos hivatalból indított átfogó vizsgálatot amiatt, hogy a kormány 2014 decemberében bejelentette: 2020-tól a felsőoktatásba csak az vehető fel, aki legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával rendelkezik. Az ombudsman megállapította: az új követelmény meghatározásakor a szaktárca nem vette figyelembe az egyes oktatási szintek egymásra épülésének követelményét, nem biztosította a szükséges felkészülési időt, és nem gondoskodott az idegennyelv-oktatás iskolai feltételrendszerének megteremtéséről.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke már kifejtette, hogy nincsenek pontos adatok a diákok nyelvtudásáról, csupán a felvételi adatoknál derül az ki, hogy hányan jelentkeztek nyelvvizsgával vagy emelt szintű nyelvi érettségivel, ez az elmúlt években ötven százalék körül volt.
"Azt is tudjuk, hogy a diákok döntő többsége, legalább a kétharmada, de inkább háromnegyede jelentős számú
különórával, magántanári vagy nyelviskolai felkészüléssel érte el ezt a szintet"
- mondta Rozgonyi Zoltán. Erről végképp nincsenek hivatalos adatok, csak az egyesület saját felmérése szolgál alapul - tavaly márciusban készítettek egy online felmérést, ezen kétezer diák és 1200 tanár vett részt. Az is kiderült, hogy a nyelvvizsgával rendelkező diákok szűk háromnegyedének angolból, nagyjából negyedének pedig németből van bizonyítványa.
"A valós nyelvtudásról csak a középfokú oktatási intézmények beszámolóiból lehet képet kapni, és azt látjuk, hogy
a gimnáziumok 15 százaléka lehet olyan helyzetben,
hogy a lelkiismeretesen, szorgalmasan tanulókat el tudja juttatni a középfokú nyelvtudásig, a nyelvvizsga vagy a sikeres emelt szintű érettségi közelébe" - mondta Rozgonyi Zoltán.
Nem ismerjük a diákok tudását
Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint a legnagyobb probléma, hogy nincs olyan felmérés, amely alapján eldönthető, mikor lehetne bevezetni a nyelvvizsga-kötelezettséget. Csak megérzés alapján mondja, hogy az iskoláknak talán fele lehet alkalmas arra, hogy felkészítse nyelvvizsgára a diákokat. Ráadásul vegyes a kép, mert a középiskolás diákok többsége közben nyelviskolában is tanul.
Légrádi Tamás úgy látja, az általános feltételeket az állam biztosítja, olyan óraszám és csoportlétszám van, amely lehetővé teszi a nyelvvizsga elérését. A különbséget sokszor a tanárok és iskolák elkötelezettsége jelenti. Nagy különbség van az alkalmazott módszerek között, eltérő a tanárok motivációs szintje, és szükség lenne stabilitásra is, hogy ne évente cserélődjenek a nyelvtanárok az iskolában.
"Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy meg tudjuk mondani, mikor lehet bevezetni ezt a követelményt. A nyelvvizsgára szükség van, kimeneti követelményként a felsőoktatásban most is kötelező, az irány mindenképpen az, hogy a középfokú nyelvvizsga a bemeneti követelmény is legyen" - mondta a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.