eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
A felvételizők felének van csak nyelvvizsgája

A felvételizők felének van csak nyelvvizsgája

Jelenleg a felsőoktatásba felvételizők körülbelül 50 százalékának van középfokú nyelvvizsgája, többségüknek angolból - mondta az InfoRádiónak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint a legnagyobb gond, hogy nincs felmérés a diákok nyelvtudásáról.

Székely László alapjogi biztos hivatalból indított átfogó vizsgálatot amiatt, hogy a kormány 2014 decemberében bejelentette: 2020-tól a felsőoktatásba csak az vehető fel, aki legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával rendelkezik. Az ombudsman megállapította: az új követelmény meghatározásakor a szaktárca nem vette figyelembe az egyes oktatási szintek egymásra épülésének követelményét, nem biztosította a szükséges felkészülési időt, és nem gondoskodott az idegennyelv-oktatás iskolai feltételrendszerének megteremtéséről.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke már kifejtette, hogy nincsenek pontos adatok a diákok nyelvtudásáról, csupán a felvételi adatoknál derül az ki, hogy hányan jelentkeztek nyelvvizsgával vagy emelt szintű nyelvi érettségivel, ez az elmúlt években ötven százalék körül volt. 

"Azt is tudjuk, hogy a diákok döntő többsége, legalább a kétharmada, de inkább háromnegyede jelentős számú

különórával, magántanári vagy nyelviskolai felkészüléssel érte el ezt a szintet"

- mondta Rozgonyi Zoltán. Erről végképp nincsenek hivatalos adatok, csak az egyesület saját felmérése szolgál alapul - tavaly márciusban készítettek egy online felmérést, ezen kétezer diák és 1200 tanár vett részt. Az is kiderült, hogy a nyelvvizsgával rendelkező diákok szűk háromnegyedének angolból, nagyjából negyedének pedig németből van bizonyítványa.

"A valós nyelvtudásról csak a középfokú oktatási intézmények beszámolóiból lehet képet kapni, és azt látjuk, hogy

a gimnáziumok 15 százaléka lehet olyan helyzetben,

hogy a lelkiismeretesen, szorgalmasan tanulókat el tudja juttatni a középfokú nyelvtudásig, a nyelvvizsga vagy a sikeres emelt szintű érettségi közelébe" - mondta Rozgonyi Zoltán.

Nem ismerjük a diákok tudását

Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint a legnagyobb probléma, hogy nincs olyan felmérés, amely alapján eldönthető, mikor lehetne bevezetni a nyelvvizsga-kötelezettséget. Csak megérzés alapján mondja, hogy az iskoláknak talán fele lehet alkalmas arra, hogy felkészítse nyelvvizsgára a diákokat. Ráadásul vegyes a kép, mert a középiskolás diákok többsége közben nyelviskolában is tanul. 

Légrádi Tamás úgy látja, az általános feltételeket az állam biztosítja, olyan óraszám és csoportlétszám van, amely lehetővé teszi a nyelvvizsga elérését. A különbséget sokszor a tanárok és iskolák elkötelezettsége jelenti. Nagy különbség van az alkalmazott módszerek között, eltérő a tanárok motivációs szintje, és szükség lenne stabilitásra is, hogy ne évente cserélődjenek a nyelvtanárok az iskolában.

"Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy meg tudjuk mondani, mikor lehet bevezetni ezt a követelményt. A nyelvvizsgára szükség van, kimeneti követelményként a felsőoktatásban most is kötelező, az irány mindenképpen az, hogy  a középfokú nyelvvizsga a bemeneti követelmény is legyen" - mondta a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Szépen zárt Amerika

Szépen zárt Amerika

Felemás hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően pedig emelkedéssel indult a nap Európában, a vártnál gyengébb BMI-adatok hatására azonban gyorsan lefordultak a vezető részvényindexek, délutánra azonban ismét a vevők vették át az irányítást. Az aranynak eközben 2023 októbere óta a mostani lehet a legerősebb hete, mivel a piaci szereplőket aggasztja az ukrajnai háború eszkalációjának veszélye. Érdemes eközben a bitcoinra is figyelni, az árfolyam már közelíti a 100 000 dolláros szintet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 20:53
×
×
×
×