eur:
411.19
usd:
392.63
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A felvételizők felének van csak nyelvvizsgája

A felvételizők felének van csak nyelvvizsgája

Jelenleg a felsőoktatásba felvételizők körülbelül 50 százalékának van középfokú nyelvvizsgája, többségüknek angolból - mondta az InfoRádiónak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint a legnagyobb gond, hogy nincs felmérés a diákok nyelvtudásáról.

Székely László alapjogi biztos hivatalból indított átfogó vizsgálatot amiatt, hogy a kormány 2014 decemberében bejelentette: 2020-tól a felsőoktatásba csak az vehető fel, aki legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával rendelkezik. Az ombudsman megállapította: az új követelmény meghatározásakor a szaktárca nem vette figyelembe az egyes oktatási szintek egymásra épülésének követelményét, nem biztosította a szükséges felkészülési időt, és nem gondoskodott az idegennyelv-oktatás iskolai feltételrendszerének megteremtéséről.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke már kifejtette, hogy nincsenek pontos adatok a diákok nyelvtudásáról, csupán a felvételi adatoknál derül az ki, hogy hányan jelentkeztek nyelvvizsgával vagy emelt szintű nyelvi érettségivel, ez az elmúlt években ötven százalék körül volt. 

"Azt is tudjuk, hogy a diákok döntő többsége, legalább a kétharmada, de inkább háromnegyede jelentős számú

különórával, magántanári vagy nyelviskolai felkészüléssel érte el ezt a szintet"

- mondta Rozgonyi Zoltán. Erről végképp nincsenek hivatalos adatok, csak az egyesület saját felmérése szolgál alapul - tavaly márciusban készítettek egy online felmérést, ezen kétezer diák és 1200 tanár vett részt. Az is kiderült, hogy a nyelvvizsgával rendelkező diákok szűk háromnegyedének angolból, nagyjából negyedének pedig németből van bizonyítványa.

"A valós nyelvtudásról csak a középfokú oktatási intézmények beszámolóiból lehet képet kapni, és azt látjuk, hogy

a gimnáziumok 15 százaléka lehet olyan helyzetben,

hogy a lelkiismeretesen, szorgalmasan tanulókat el tudja juttatni a középfokú nyelvtudásig, a nyelvvizsga vagy a sikeres emelt szintű érettségi közelébe" - mondta Rozgonyi Zoltán.

Nem ismerjük a diákok tudását

Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint a legnagyobb probléma, hogy nincs olyan felmérés, amely alapján eldönthető, mikor lehetne bevezetni a nyelvvizsga-kötelezettséget. Csak megérzés alapján mondja, hogy az iskoláknak talán fele lehet alkalmas arra, hogy felkészítse nyelvvizsgára a diákokat. Ráadásul vegyes a kép, mert a középiskolás diákok többsége közben nyelviskolában is tanul. 

Légrádi Tamás úgy látja, az általános feltételeket az állam biztosítja, olyan óraszám és csoportlétszám van, amely lehetővé teszi a nyelvvizsga elérését. A különbséget sokszor a tanárok és iskolák elkötelezettsége jelenti. Nagy különbség van az alkalmazott módszerek között, eltérő a tanárok motivációs szintje, és szükség lenne stabilitásra is, hogy ne évente cserélődjenek a nyelvtanárok az iskolában.

"Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy meg tudjuk mondani, mikor lehet bevezetni ezt a követelményt. A nyelvvizsgára szükség van, kimeneti követelményként a felsőoktatásban most is kötelező, az irány mindenképpen az, hogy  a középfokú nyelvvizsga a bemeneti követelmény is legyen" - mondta a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×